Fraternity-Testvériség, 1944 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1944-03-01 / 3. szám
10 TESTVÉRISÉG Alig két héttel utóbb, március 13-án kiütött Bécsben is a forradalom. S a császári Burg közvetlen közelében, a sz. Mihály-téren “az egész nép zugó rivalgása fújta az utolsó Ítélet harsonáját a megbuktatott kényur fölött.” A hivatalos “Wiener Zeitung” másnap mindössze pár szóban bámulatos közönnyel tudatta azt a világtörténelemi tényt, hogy a titkos házi, udvari és államkanacellár, Metternich hivatalát ő felsége kezébe letette. Metternich bukásával csaknem egyidőben pedig a magyar ellenzék ünnepelt fejét Batthyány Lajost bízta meg V. Ferdinánd, hogy megalakítsa az első független felelős magyar kormányt. Leírhatatlan lelkesedés vett erőt a magyar népen. A nádor a többi főrendekkel már március 13-án visszatért Pozsonyba, s mivel egy kósza hir azt rebesgette, hogy ő fönn Bécsben a fölirat megbuktatására utasittatott, Kossuth március 14-én ismét lángoló beszéddel tüzelt kitartásra. A kósza hir ez esetben hazudott. A felső táblán maga a nádor kelt pártjára a föliratnak e szűk szavú, de hazafi hevü férfias nyilatkozattal: “A fölolvasott fölirati javaslat fölvételének mai napig elhalasztásától azon eredményt merem reményleni, hogy a főrendek magukévá teszik abbeli javaslatomat, miszerint a feliratot elfogadni szíveskedjenek. (Hosszas éljenzés.) Nyilvánítom azt, is, hogy ez országgyűlés ered- ménydusan végződjék, forró kivánatom. E tekintetben személyes és hivatalos befolyásomat önálló szilárdsággal használni is fogom. Alkotmányos fejlődésünkre az országos rendekkel kezet fogni jövőben is tisztemnek tartom.” Egy füst alatt elhatároztatott, hogy egyetértve a rendekkel, a föliratot nádor vezérlete alatt országos küldöttség fogja a királynak átnyújtani. A 72 tagú küldöttség számos követtől, kiváncsitól s az ifjúság nagy részétől kisérve március 15-én föl is hajózott Bécsbe, hol a polgárság határtalan lekesedéssel üdvözölte az érkezőket; különösen Kossuthot, kinek márc. 3-iki beszéde egyik főtényezője volt a bécsi forradalomnak, s akinek kétnapi fönidőzése alatt több ízben szólnia kellett a néphez, amely lépten- nyomon tüntetésekkel halmozta őt el. A magyar főváros ugyanakkor hasonló, sőt még zajosabb eseményektől hangzott. Az ifjúság kiszabadító fogságából Táncsicsot, aki saj- tóvétség miatt záratott el; kihirdette s rögtön foganatba is,vette a sajtószabadságot; a közhelyeken lelkesült beszédek dicsőiték a szabadságot; s mig Petőfi alkalmi költeménye, a “Talpra magyar!” pezsgésbe hozott minden csepp vért a polgárok ereiben, a nemzet kivánatait és szükségeit egy adhoc bizottság a következő 12 pontban foglalta össze: 1. Kívánjuk a sajtószabadságot s a censura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Budapesten. 3. Évenkénti országgyűlést Budapesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5 Nemzeti őrsereg. 6 Közös teherviselés. 7. Az úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszékek, képviseleti egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség. A fővárosi küldöttség e pontokat Pozsonyba vitte a rendeknek. A követek e pontok hatása alatt március 18-án ünnepélyesen kinyilatkoztatták, hogy halaszthatlannak tartják még az országgyűlésen: 1. Az uj kormányzási rendszernek, a felelős minisztériumnak törvény általi körülírását és megállapítását. 2. A Pesten rövid idő alatt tartandó országgyűlésnek képviseleti alapra fektetett szerkesztési módját. 3. A közteherviselésnek minden közterhekre nézve az ország minden lakosaira egyenlően leendő kiterjesztését és életbeléptetését. 4. Az úrbéri viszonyoknak a magánbirtokosokra nézve közállományi kárpótlás melletti megszüntetését. 5. az ország belbékéjének és szabadságának fen- tartása végett a nemzeti őrségnek azonnali felállítását. 6. A censura eltörlésével a sajtószabadságnak esküdtszéki institutióval biztosítását. Széchenyi, s egy hosszú sor ellenzéki követ Írásbeli kérelmére megérkezvén időközben Deák Ferenc is Zalából, a rendek emberül nekifeküdtek a fönebbi nyilatkozat beváltása végett a munkának. S legkivált Kossuth önfeláldozása és képzelhetlen munkaereje által megdönthetien históriai alkotássá vált pár nap alatt Magyar- ország újjászületése az úgynevezett 48-iki törvényekben, akármennyi vérbe és könnybe került is utóbb azok megvédése és gyakorlati keresztülvitele. Az első felelős magyar minisztérium névsorát a márc. 23-iki kerületi ülésben mutatta be Batthyány. És pedig: Elnök (tárca nélkül): Batthyány Lajos gróf. Belügyminiszter: Szemere Bertalan, Borsod vármegye követe. A király személye körüli s az Ausztriával közös ügyek minisztere: Eszterházy Pál herceg. Közmunka- és közlekedési miniszter: Széchenyi István. Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos. Hadügyminiszter: Mészáros Lázár honvédezredes. Val-