Fraternity-Testvériség, 1942 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1942-02-01 / 2. szám
10 TESTVÉRISÉG Parasztfáju, tanult, látott, Ki ismeri a világot: Hites, őrző, anyás, bátor, Felémnyiló asszonysátor. Barnahaju, lágy, dallamos, Se nem kicsi, se nem magos, Formás, kedves, erős, érett, Kihez megújulni térek. Aki társam lesz a csókban, Könnyben, hitben, rosszban, jóban, Uj világért vívott harcban, Sok sikerben, sok kudarcban. Uram, Uram, én Istenem, Küldd el ezt a leányt nekem! Kicsi kérés, megteheted És én áldom szent nevedet!. . . ★ KORDAS FERENC: GYALOGÖSVÉNY Tipográfia Aurora Limitada, Sau Paulo, 1941, kiadásában egy külsőleg is tetszetős, csinos kiállítású, jó papíron nyomott verseskötetet kaptunk Professor Francisco Kordás, Sao Paulo, brazíliai magyar testvérünktől. Régen akadt kezünkbe idegenbe szakadt magyar költőtől tartalmas, gyönyörködtető s igazi költői elhivatottsággal megirt verseskötet. A gondolat és érzés remekbe öltöztetésének, szavakba foglalásának valóban szeometlelket gyönyörködtető gyöngyszemei peregnek le előttünk, amiint végig böngésszük valamennyit. S iha elolvastuk, azzal az igaz elismeréssel tesszük le a könyvet, bogy lelkűnkből való lélek, testünkből való test és vérünkből való tiszta, romlatlan magyar testvérünk szól hozzánk. A ‘‘Futó versek szárnyán” címűben maga írja, hogy nem is a leirt vers a költő igazi érzése, gondolat világa, mert a leírhatatlan álmok, költői elgondolások az igazi érzései s a leirt vers már halvány, kontár, gyenge mása csak annak. “Mikor a fogalom még a szívben székel s a gondolat-hullám halkan remeg, mint a tó tükrén a pille”— "óh a megiratlan versek százszor szebbek, mint a kitisztult és elszürkült szavakkal papírra vetett hiig, unalmas közhelyek...” De az igazi költő — mint minden más művész is — nem azért ir, hogy vers legyen abból, avagy verskötet kerüljön ki keze alól. Aki csak így és csak ezért ir, az nem elhivatott költő, nem igazi művész, az csak a maga gyönyörűségére (és sokszor a mások nyomorogtatására) írja a verseket. Az igaz tehetség mások örömére, mindenki gyönyörködtetésére adja azt, ami isteni adomány által benne él s formát tud adni annak, ami szivét-lelkét elönti. Adni, csak adni, szabadon, minden anyagi haszon várása, elfogadása nélkül, alkotni azért, hogy az másoknak maradjon, másokat szolgáljon, mások ajakán fakasszon mosolyt, még ha neki, a művésznek semmi sem marad, ha ö nyomorban él is, akkor is csak a szépet, a jót, a minden emberi, hétköznapi számításon és gondolkozáson felüli ideális szépet adni “mindenkinek” bőséggel. “Szórt szét magadat e komor éjszakában! Ajándék vagy! . .. Érzed, hogy azért születtél, hogy a másoké légy?! Nem vagy a magadé, tudd meg: Mindenkiért élsz, látsz, szeretsz, szenvedsz— Mint szegény jó Krisztus...” Igen, ez érzik ki Kordás Ferenc minden sorából: mindenkinek adi s jó maga élte alkonyára semmit-semmit meg nem tart magának. Akaratlanul is Petőfi “A puszta télen”-je jut eszünkbe, ahol mindjárt a kezdő sorokban mondja: "Hej, mostan puszta ám az igazi puszta, mert az az ősz olyan gondatlan rossz gazda: Amit a kikelet és a nyár gyűjtöget, Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli S a sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli... — Minden hivatott művész ilyen, mint az ős Természet, amit a kikelet és nyár idején érlelt, azt élete őszére mind “elfecséreli” s mire beáll a tél, élete utolsó éveire mindennek “csak hült helyét leli...” De éppen ezért kedves, értékes az ilyen művész azoknak, akik még tudnak a szépben gyönyörködni s akik igaz testvérként együtt tudnak vele örnüli munkáik láttán, alkotásaikban való gyönyörködésben. Ilyen tiszta, ideális szerelemről irt verseiben is (Imádság egy lányért, Csak egyetlen egyszer, Hamvas tiszta arcod. Oh, nem bűn a szerelem, stb.) A hazavágyás kidrthatatlan fájdalma szólal meg “Kis magyar templom a pálmák alatt,” “Az én utcám” költeményeiben. Hortobágyi magyar juhász családból származván, a föld szeretete, az ezer éven át nemzet-fenntartó, megtartó dolgos magyar fenkölt dicsőítése (“Juhász volt a nagyapám,” “Parasztleány jön a falu felől”) valamint mély vallásosság, s egyben magas müvelség érzik meg azokon a versein, melyekben Arany János “Családi kör” oimü költeménye örök szép családi nyugalmát, igaz magyar képét rajzolja Kordás is "Vedd fel fiam a kenyeret: Anyám kenyeret süt; A jó Isten munkatársa,” stb. verseiben. Viszont “Juhász Julis,” "Orosz Jani”-ban pedig balladaá erővel tárja elénk a szegény, dolgozó magyar lány robotos életét, tragikus szenvedéseit. Az egész világ emberi romlottságát, a mostani háború rémségeit, pusztításait meg alig festhetné művész élénkebben, mint “Öh, ha leány lennék” magas számyalásu szép versében. Mind-mind, egytől-egyig szép, felemelő, igazán nekünk, mindenkinek adott kedves ajándéka e verskötet minden költeménye. Ajánljuk a szép könyvet olvasóinknak, egy dollár elküldéséért bőven kárpótol mindenkit e könyv, aki megszerzi azt ezen a címen: Professor Francisoo Kordás, Rua 24, de ehaio, 62, Sao Paulo, Brazil. Bogár István. MAGYARSÁGUNK ADOMÄNYA Kaptuk és adjuk a következő levelet: Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapja révén úgy olvasó közönsége mint Amerika magyarsága tudomására óhajtjuk hozni, hogy az Amerikai Magyar Szövetség felkérésére Elnökünk születésnapjával kapcsolatos dime gyűjtések eredménye $617.80 volt. Ez összeget Amerika magyarsága nevében a nemzeti paralizis alapnak átadtuk és a hivatalos nyugtát központi irodánkban elhelyeztük. Amerika magyarságának őszinte köszönetét ólhajtunk mondani e nemes ügy támogatásáért és egyúttal azon reményünknek adunk kifejezést, hogy Kormányunkat továbbra ás a legbőkezűbben fogják támogatni úgy defense bondok vásárlásával, valamint az Amerikai Magyar Szövetség által megindított ambulance vásárlási mozgalom pártolásával. Szerkesztő urnák hazafias támogatásáért köszönetét mondok. Kiváló tisztelettel, Kerekes Tibor ügyvezető titkár. TESTVÉREGYLET KÖSZÖNETÉ Tisztelt Titkár Ur! A Columbusi Magyar Református Betegsegélyzö Egylet a múlt év december 28-án tartotta fennállásának 35 éves jubileumát. Januári gyűlésünk nagyon közel esett az ünnepélyhez s így arról a februáxin tettünk részletes jelentést. Ennek során vezetőségünk hálásan emlékezett meg a Református Egyesület vezértestülctének arról a kitüntető jóindulatáról, mely szerint képviseletében Kováohy Miklós György urat küldte ki ünnepélyünkre. Kováohy ur megjelenése nemcsak megtisztelő volt ránk nézve, de beszéde elismerésre méltóan gazdagította, programunkat is. Amidőn ezért köszönetét mondunk, reméljük, hogy a Református Egyesület értékes jó indulatát a jövőben is élvezhetjük. Kiváló tisztelettel, Lőcsös Márton Kőmives János Tóth Károly elnök. pénztámok. főtitkár.
