Fraternity-Testvériség, 1941 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1941-09-01 / 9. szám

6 TESTVÉRISÉG GYŰLÉSE VOLT A BETHLEN OTTHON IGAZGATÓ TANÁCSÁNAK Ünnepi napok, áldozatos szívek ölelték körül a ligonieri árva- és aggmenházat, a Bethlen Ott­hont a Labor Day előtti és utáni napokban. Avatási istentiszteleték, ünnepi felolvasások, Chicago-Brid- geport közötti magyarok vándorlásának, a Refor­mátus Egyesület Vezértestületének, szervezőinek, a Bethlen Otthon Igazgató Tanácsának, Lelkész Egyesületnek a napjai voltak ezek, tele élettel, cselekedettel. ★ A Bethlen Otthon Igazgató Tanácsa augusz­tus 29-én tartotta évi gyűlését az új árvaházi épü­letben, abban az épületben, amelyet áldozatos szivek adományukon keresztül a szeretet múlhatatlan em­lékeként állítottak. Tömören áll. Palota. Szelíden, lágylelkűen hívogat. Nincs benne semmi zordság, hidegség. Szinte hívogat: amerikai magyar árva! jöjj, itt az amerikai magyarság édesszülői szíve fogad magába. ★ A gyűlésen Dr. Újlaki Ferenc, toledoi lelkész, a Református Egyesület elnöke beszél. Szava simo­gat. A szívek legszentebb húrjait pengeti. Beszéde imádság, amelyre a lelkek örök ámene felel. Körü­lötte ülnek Fiók Albert, alelnök, Molnár István, titkár, Király Imre, pánztáros, Vasváry Ödön, számvevő, Borshy-Kerekes György, szervező-tit­kár. Ott vannak az egyházmegyék és árvaházi bi­zottságok kiküldöttei: Böszörményi István, özv. Gerlák Józsefné, Varga Lajos, Mircse Sándor, Daróczy Sándor, Urbán József, Daróczy Mátyás. Jelen vannak a Vezértestület többi tagjai is: Dr. Vincze Károly, Köteles István, Kováchy M. György, Papp Károly, Estu János, Téglássy Pál. Felhangzik az ének: “Szívemet hozzád emelem és benned bizom, Uram!” A bibliai részt Papp Ká­roly olvassa, Daróczy Sándor, főesperes imád­kozik. Amerikai és magyar hymnusz száll az aj­kakról. Azután újra ének: “Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás...” Az áhítat Daróczy Má­tyás imájával zárul... Itt nincs felekezeti kérdés. Nincs független, presbiteriánus, csatlakozott. Itt “magyar reformátusok” vannak, akiket a népük küldött szeretettel a szeretet hegyére és akik sze­retettel jöttek a szeretet nyilvánvalóvá tételére. ★ Hallgatjuk a jelentéseket. Dr. Nánássy Lajos, árvaatya, Király Imre egyesületi pénztáros a Bethlen Otthon munkálkodásáról, a belső életéről, az épitkezésről tesznek jelentést. Ezek után felke­rekednek a gyűlés tagjai és megtekintik “hivata­losan is” az új árvaházat, majd az átalakított, modernizált aggmenházat. A megelégedés hangzik minden ajakról. A javaslatok sem maradnak el. Az aggmenház hatalmas verandáját üvegablakok­kal és dróthálózattal, melegítővel kell ellátni, hogy télen-nyáron kellemes legyen az aggoknak, öreg megfáradt magyaroknak. A járda mellé karfát kell beállítani, hogy biztonságosabb legyen a já­rás. A fák alját pázsitosítani kell. Aztán vissza­térnek a gyűlésterembe. Itt első az elismerés szava az épitő bizottság, az elnökség, az árvaatya, a sok-sok adományozó iránt, akik Isten kegyelme által lehetővé tették mindezeket. ★ A gyűlés tovább folyik. Levelet olvas az árva­atya. Fiatal leány Írja, aki valamikor az árvaház lakója volt. “Sohasem feledem azt a jóságot, amellyel engem, az árvát az Otthonban neveltek. Most már dolgozom és mellékelem adományo­mat...” A másik levélben egy fiú, aki a legjobb tanulók közé tartozik és kollégiumba jár, azt kéri, hogy neki ne adjanak további segélyt, mert mun­káján keresztül biztosítani tudja tanulásának foly­tatását. Másik fiú kitüntetéssel végezte a High Schoolt. Ösztöndijat nyert. Az öt első legjobb tanuló között volt. Tovább szeretne tanulni. A gyűlés megszavazza a szükséges összeget. A to­vábbi jelentés egy nyomorék fiúról szól, aki Pitts- burghban az órásmesterséget kitanulhatná, ha akadna valaki, aki a házába fogadja a tanulási időre. A gyülésezőknek még alig van ideje gon­dolkozni a kérdés megoldása felett és már feláll Varga Lajos, pittsburghi lelkész: “Nálunk otthont talál, én befogadom!” ★ A felvételi kérvényre kerül a sor. Árvaatya olvassa őket. A gyűlés határoz. Befogadjuk, tes­sék értesíteni. Többek között 79 éves özvegyasz- szony kéri lelkészén keresztül, hogy adjanak ott­hont. Nincsen senkije. Egyedül áll, elhagyottan. Nincsen semmije, szegény özvegyasszony. A gyű­lés határoz ebben az ügyben is. “Befogadjuk, jöj­jön a Szeretet Hegyére!!” ★ Istennek napjai, áldott ünnepnapok! Istennek népe, ki bárhol vagy és nem feledkeztél el árváid­ról, öregeidről. Megépitetted a Szeretet Hegyét, áldjon meg a jó Isten! Daróczy Mátyás.

Next

/
Thumbnails
Contents