Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
REFORMÁTUS ÚJSÁG 5 KOSSUTH LAJOS HARCA A MAGYAR EGYHÁZÉRT — Adalék a nagy államférfi életéhez — Hegyaljai Kiss Géza rendkívül érdekes cikket irt a Vasárnap cimü lapban Kossuth Lajos egyházi elgondolásairól. íme szemelvények az édekes tanulmányból: A Kossuth-család az isteni tiszteletet maga végzi többnyire. És ez bibliaolvasásból és éneklésből áll. Az önálló imádkozás sem hiányzik. Erős tudattal él a családi körben az egyházhoz való ragaszkodás kötelessége. Sohasem felejtik, hogy. anyai ágon egy hős, Wéber András, vérével irta nevét Karaffa eperjesi áldozatának tisztes névsorába. Az édesapa is híven kitart öröklött hithü- sége mellett. Pedig a Zemplénbe származott Kos- suthok mind áttértek. Annál keményebb állhatatosság ez Kossuth Lászlónál, mert Ujhelyben ezidőben még nincs evangélikus anyaegyház. Megmaradt hát ősei hitében Kossuth Lajos is. És amikor számkivetése kezdetén a török porta csak abban az esetben vállalja az emigránsok védelmét Ausztria ellen, ha mohamedán hitre térnek, Kossuth inkább vérpadot kész választani, mint hitét elcserélni. Evangélikus egyházát szellemben és anyagiakban erősebbé tenni mindenkor benső vágya és nyíltan vallott programmja volt. Bizonysága ennek több szép vezércikke a Pesti Hirlapban. Az erősödés, emelkedés indokánál fogva a két protestáns felekezet uniójáért lelkesedik. És ezt az egyháztársadalmi kérdést nemzettársadalmi fontosságúnak kívánja tekinteni. Ismeretes, hogy házasságkötés alkalmával a számfelett sok kellemetlenség ellenére is megmaradt elvei mellett. Szép emléke hithü lelkesedésének egy jegyzőkönyv. Ezt a sátoraljaaujhelyi evangélikus egyház őrzi Kossuth ereklye-jelzéssel, méltó kegyelettel. Mert Kossuthnak, aki 1823-ban ügyvéddé esküdve, Ujhelyben fog munkához, különös gondja van az újhelyi evangélikus egyházközség fejlesztésére is. Ezért vállalja el és viszi sikeresen 1826—-32-ig egyháza ügyészi teendőit. Lelkesen vallja, hogy az egyháznak magyaros szellemben, a magyar nyelv használatában is méltónak kell lenni nagy nemzeti hivatásához. Ennek bizonysága ez az eddig alig ismert jegyzőkönyv. Kossuth kezeirása, Kossuth szövegezése és Kossuth lelkének kisugárzása. A jegyzőkönyv feje: 1827 Esztendő április 16-án az S.-A.-Ujhelyi Ágostai Vallástételt követő Nemes Ecclésia részéről Tekintetes Stainer Ádám Localis inspector Urnák előlülése alatt Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Hidegkövy Antal urnák, nem különben... uraknak jelenlétökben, S.-A.-Ujhely városában tartott Eclésiai Gyűlés alkalmából... A nevezetes határozat: Némely jelenlevő tagok által megemlítvén az, hogy a Prédikationak tsupán magyar nyelven leendő tartása már elhatároztatott ugyan: de ezen határozata foganatba nem ment légyen: Különös figyelemre méltatván az Egyben gyűlt Eclésia a Nemzetiségnek a maga kebelében is lehetség szerint leendő előmozdítását, azon határozat megujittatván, sikeres foganatba hozatni rendeltetett, azon megvilágítással, hogy a Pre- dicatio mindig és egyedül magyar nyelven tartasson ... az Ur vatsorája mindazonáltal, magyar, német, és tót nyelven szolgáltasson ki. Feljegyeztetett Udvardi Kossuth Lajos, az újhelyi nemes Eclésia Fiskálisa, mint ezen Ec- lésia-gyülés jegyzője által. Kossuth záradéka: A hegyaljai esperesség elnöksége 1880 julius 13-án elküldi a jegyzőkönyvet Kossuthnak, kérve, nyilatkoztassa ki: ő irta-e azt valóban? Kossuth Collegnoban 1880 szeptember 30-án irt válaszában igy hitelesíti a fenti jegyzőkönyvet: Az igazságnak tartozom töredelmesen bevallani, hogy e szegénységi bizonyítványt irályi gyarlóságom felől 53 év előtt csakugyan én magam állítottam ki. Van szerencsém e vétség elismerését az iderekesztve visszaküldött jegyzőkönyvre rájegyezve kiszolgáltatni. Kossuth Lajos s. k. Ennek a korszakkezdő jegyzőkönyvi határozatnak a foganatosítása 1827-ben annál nagyobb érdem, mert Ujhely műveltsége annyira idegen- nyelvű volt, hogy az 1831 janauár 1-én megnyílt Zempléni Casino-ban — melynek Kossuth Lajos szintén jegyzője volt — a járatott 15 hírlap közül 7 német, 1 latin- és 7 magyarnyelvű. Akinek módjában van Kossuth cikkeit, beszédeit, kéziratban maradt írásait átlapozni, az láthatja, hogy evangéliumi szellemű vallásosság mennyire benne gyökerezik egyéniségében. Ennek a szellemnek köszönhette egyrészt, hogy a vallásos skót nép közt olyan mély lelki hatásokkal tudta emlékét hosszú időre tiszteltté tenni. Mindenütt csak nőhet a tisztessége annak a Kossuth Lajosnak, aki már ifjúságában nagy volt abban, hogy jó hatásokat bocsásson népére. És aki Ujhelyben magyar egyházat akart, magyarnyelvű és magyar érzésű egyházat!
