Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-01 / 2. szám
REFORMÁTUS ÚJSÁG 5 SZÉP ÜNNEP VOLT CANTONBAN Magyar közmondás: “minden kezdet nehéz!” így volt ez Egyesületünk életében, de igy volt osztályaink megalakulásánál is. Amikor jubileumot ünnepiünk, a kezdet nehéz munkáját és küzdelmeit igyekszünk méltányolni. Amikor elismerjük az alapitók munkáját, megismerjük a múlt tanulságait: ugyanakkor építjük a jövőt. A munkás és eredményes múlt méltó az ünneplésre. Ilyen múltnak 25 éves munkáját ünnepelte Canton, 0. magyarsága. Amikor “odaát” a gyűlölet kezdett diadalmaskodni és javában folyt már a háború, ugyanakkor Canton, O.-ban akadtak testvéreink, akik hozzá fogtak a munkához, hogy osztályt szervezzenek annak a testületnek, amely amerikai magyarságunk körében leghívebben szolgálja a szeretetet. Meglátták, hogy ez intézményre Canton magyarságának is szüksége van és 1914 december 14-én 10 taggal megalakitották az Amerikai Magyar Református Egyesület 140-ik osztályát. Hogy a testvérsegités munkája és a szeretet szolgálata ott volt az alapitók szivében, bizonyság erre az osztály alakítását követő egyházi szervezkedés. így közös munkával együtt haladt előre Cantonban az Egyház és az Egyesület osztálya. E 25 éves múltnak méltó jubileumát 1940 január 28-án ünnepelte Canton magyarsága. Az- ünnepély hálaadó Istentisztelettel kezdődött a cantoniak szép templomában. Az Istentiszteleten a szolgálatot Egyesületünk elnöke, szervező titkára és a helybeli lelkész végezték. Egyesületünk elnöke az Igehirdetésben a biblia tanitása alapján mutatott rá arra a tanításra, amely az amerikai magyarságnak is szól a jövendő épitésére, s amit Cantonban igyekeznek is megvalósitani. Az ünnepi Istentiszteletet este nagyszabású bankett követte az ottani egyház szép termében, amely teljesen megtelt a cantoni magyarsággal. A szép ünnepélyt az osztály elnöke nyitotta meg, majd a helyi Egyletek képviselői, valamint a közeli akroni és alliancei osztályaink jegyzői, Nt. Kruchio Antal és Batiz Lajos, adták át üdvözletüket. Az ünnepi beszédet Egyesületünk szervező titkára tartotta, aki nagyon kedvelt alkalmi beszédben mutatott rá Egyesületünk munkájára, előhaladására és a jövőnek további szolgálatára. Egyesületünk elnöke elismeréssel emlékezett meg a cantoni osztály szép munkájáról, úgyszintén a kerület szervezője is, aki a jubileumot megelőzőleg felvett 25 uj tagról is jelentést tett. Az ünnepélyt Nt. Dókus Gábor helybeli lelkész kitünően vezette le, aki az osztály múltjáról számokban is jelentést tett. Beszédek közben énekszámok tették változatosabbá a műsort. Az ünnepély szép lefolyása Canton magyarságának szerzett elismerést. Cantonban 25 év alatt sokan szolgálták az Egyesület ügyét és ha név szerint nem is tudjuk felsorolni, de mindnyájan rászolgáltak az elismerésre, amiért a közösséget szeretettel szolgálták és építették. E jubileum érdekében is sokan fáradoztak és különösen az osztály női tagjai, akik a jubileumi bankettet is készítették és felszolgálták. Az osztály két alapitó tagját: Bartos Józsefet és Szentgyörgyi Andrást az ünnepélyen is méltatták és köszöntötték. Az osztály tisztikara ez évben: Tövisi Lajos elnök, Bulát János alel- nök, Szabó András jegyző-pénztárnok, Keszeg Imre ellenőr. Rajtok kívül még egy három tagú számvizsgáló bizottság és egy 3 tagú társadalmi bizottság egészíti ki az osztály tisztikarát. A társadalmi bizottság tekitetében talán egyedül áll cantoni osztályunk. E bizottság külön alapot kezel társadalmi és segélyezési célokra, hogy ezáltal a testvér segítés munkáját az osztály tagjai körében is szolgálhassák. Cantoni osztályunk tagjai bebizonyították, hogy ha akarat van, akkor lehet szép munkát végezni még akkor is, ha a tagság nem igen látogatja a havi gyűléseket. Canton nem rendelkezik nagyszámú magyarsággal, mégis 300 tagja van Egyesületünk osztályának, mely igy a legnagyobb magyar szervezet Cantonban. Az elsőség által többet tudnak szolgálni az ottani magyarság javára. Itt a szülők is megértették, hogy testvéri közösségünkben nemcsak nekik, hanem gyermekeinknek is ott a helye. A gyermekek között is él a tudat, hogy az Egyesületben ott kell lenniök. Egyesületünket a szolgálat építette, tartotta és viszi előre, különösen akkor, ha sok olyan osztályunk lesz, mint a cantoni. Canton megérdemelte és méltán ünnepelte, — mint az ünnepély egyik szónoka tréfásan megjegyezte — az első “huszonötöt.” Kovács Gusztáv. A francia forradalom idején egy este a szabad ég alatt szónokolt valaki az egybegyült sokaság előtt. Mindent eltörlünk, mondá, ami Istenre emlékeztet. Erre a hallgatóság közül valaki hangosan felkacagott. Mit nevet? — kérdezte a meglepett szónok. — A csillagokra néztem, válaszolt emberünk és azon nevettem, hogyan fog ön oda felmenni, hogy azokat eltörölje.
