Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-10-01 / 10. szám
MAGYAR CSERKÉSZEK Széles kalapban, hosszú bottal a nagy útnak vígan nekivágtok, Milyen lesz vájjon a ti világtok? Rajtatok is áll. Csak menni, menni! Tarka-barka e Földnek útja: megéri, ha benned a lélek futja. Élni: halálos-vidám ünnep! Magyart élni — egy világ ellen: ez legyen mosolyod — ez a könnyed. . . Szép, ó szép, mit úgy hívnak: Élet, csak fogadd meg jókor igaz parancsát, s magyar légy, ha rutul rohan rád. . . Járd meg a völgyet, járd meg az ormát, neveljen napfény, rázzon ítélet, csak el ne aggjon a magyar lélek! Jó a viharja, és jó a csöndje, jó a harca, és jó a pihenője, csak mindig dalolva nöjj ki belőle. Széles kalapban, hosszú bottal vágjatok vígan az életutnak, — s maradjatok meg örök fiuknak. LENDVAI ISTVÁN.
/
