Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-10-01 / 10. szám
OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly 1=1 Megjelenik havonta 1=1 Főszerkesztő—Editor in Chief: STEPHEN MOLNÁR Felelős szerkesztő—Managing Editor: GEORGE KEREKES BORST Subscription $2.00 a year Előfizetés $2.00 évente Társszerkesztők—Associate Editors. EMERY KIRÁLY and EDMOND VASVARY Entered as second-class matter August 10. 1936, at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Acceptance for mailing at special rate of postage. Act of February 28, 1926, authorized August 13, 1936. VOLUME XVIII. OUR CHILDREN’S YEAR OCTOBER, 1940 KOSSUTH APANK ÉVEI Azokban a jubiláns esztendőkben, amelyeket mostanában az amerikai magyarság úgy egyházi, mint egyleti és sajtó vonatkozásokban mind hangsúlyozottabban állít élet- és világfelfogásának szolgálatába és megbizonyitására: — az 19Jjl és 191$. év egy olyan fordidót hoz el számunkra, amely mellett szó nélkül elmenni nagy hiba lenne. 191fl decemberében lesz ugyanis kilencven esztendeje annak, hogy a minden idők egyik legnagyobb, a múlt századnak pedig Lincoln mellett határozottan legnagyobb államférfia, a magyar Kossuth Lajos, Amerikában járt. Itt járván pedig olyan arányú lelkesedést keltett, hogy annak nyomán verseknek, cikkeknek, leírásoknak, tanulmányoknak, politikai és történelmi könyveknek légiója tette ismertté a magyar ügyet s becsültté a magyar nevet. Ha van valami egyáltalában, amihez kapcsolódva könyebben járhatóvá válhat az az ut, amelyen magyarságunk ennek a fejlődő nagy nemzetnek, az Egyesült Államoknak szabadság és népjogok iránt oly végtelenül érzékeny lelkét, rokonszenvét megközelítheti, úgy az vitán felül annak a Kossuthnak kultuszához való ragaszkodás, kiről egykorú angol-amerikai írók állapították meg, hogy “azt hittük tanulni jön hozzánk, s csak midőn itt volt közöttünk láttuk ámulva, hogy a szent szabadság elveinek és gyakorlatának kérdésében mi járhatunk tanulni ö hozzá”. Kossuth kilencven év előtti amerikai útja egy forrongásban levő Európából vezetett ide. Világnézetben, felfogásban két erősen ellentétes erő küzdött egymással a felszínen is, a felszín alatt is. Lángokat, küzdő erőket kell meglátnunk ma is, ha az ó-világ felé nézünk. Lángokat a felszínen s lefojtott indulatokat a külszín alatt mindenütt, ahol a megnyilvánulásoknak lehetősége nincs. Kilencven évvel ezelőtt még lehetett volna “splendid isolation’’-ba burkolódzni Amerikának és az amerikaiaknak, az európai dolgokkal szemben, ma már azt sem lehet. Ma szint kell vallani mindenkinek mindenütt: mik az eszményei, mi a felfogása a ma történéseivel szemben és ha rákerül a sor: hová fog állani, a küzdő áramlatok melyik táborába, jobbra-e vagy balra?! Ebben a nagy állásfoglalásban segíthet nekünk Kossuth Lajos, akinek nevére hivatkozás szinte már magában elegendő olykor helyzetünk meghatározására. A név azonban végeredményében csak külső jegy, az alatt ki kell fejlődnie a megismerésen alapuló meggyőződésnek ahoz, hogy az amerikai magyarság ne csak megtalálja, de el is foglalhassa a megillető helyet Amerika közéletében. Kossuth nevének az ajkunkról a szivünkbe kell kerülnie. Hogy hinni tudjunk valamiben, ahoz hallanunk kell minél gyakrabban a hit tárgyáról. Állandóan szemünk előtt kell lennie azoknak a bizonyságtevéseknek, miknek láttán megerősödhetünk ingadozásainkban s felvértezhetjük magunkat a támadások ellen. A győzelemhez fegyverek kellenek. Kossuthban, az ő tanításaiban, a róla szóló amerikai bizonyságokban pedig a győzelmet biztositó fegyvereknek egész arzenálja állhat rendelkezésünkre. A kegyelet legbensőbb érzelmi indítékain felül értelmi okok miatt is határozta el tehát Egyesületünk, hogy a következő két esztendőt a Kossuth kultusz szolgálatába állítja. Emlékezni és emlékeztetni akar a kilencven esztendő előtti magyar amerikai eseményekre, hogy igy azoknak világánál láthassuk meg saját történelmi hivatásunkat. A jövőnek szellemi hadjáratára készülünk. Számba kell venni tehát anyagunkat és állományunkat. Anyagként régen elraktározva ott állanak a könyvtárak polcain az amerikai Kossuth irodalomnak a magyarság előtt csaknem ismeretlen és soha le nem fordított termékei beszédekben, versekben és cikkekben. Ember anyagként itt van az amerikai magyarság s annak protestáns részének soha rendesen számba nem vett tömege. Elő kell tehát hozni az
