Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1940-09-01 / 9. szám

1 14 TESTVÉRISÉG nek állást. Nagyszerűen érvényesülnek a magyar ifjak a kereskedelmi és ipari pályákon. Nagy szak­értelemmel munkálkodnak és előrehaladásuk bámu­latos ; annál is inkább érdekes ez, mivel nálunk még mindig azt halljuk, hogy a kereskedelem és az ipar nem a magyarnak való. Ezt a véleményt az amerikai magyar ifjúság teljes egészében meg­cáfolja. Szegénységi bizonyítvány lenne a ma­gyar fajtára, ha ebben a két fontos foglalkozási ágban nem tudna érvényesülni. Hála Istennek, bogy a tévtan hirdetőit legyőzi a magyar élni- akarás.) Az elhelyezkedés után a poltika játszik nagy szerepet az amerikai ifjú életében, aki tudvalevőleg már 2i éves korában szavazó állampolgár. Termé­szetesen iskolai éveiben kellő előkészitésben része­sült, hogy erre a korra megfelelően tudja elbírálni az ország ügyeit. Emellett Amerika államformája is olyan, hogy szinte lehetetlenné teszi azt, hogy valaki ne a legnagyobb figyelemmel és éberséggel tájékozódjék az állam dolgai felől. Mivel pedig magasabb állást csak a politikán keresztül lehet elérni, mindenki igyekszik politikával foglalkozni. A magyar ifjúság is kiveszi részét a politikai te­vékenységekből, habár még tulfiatalok, hogy kellő gyökeret vert volna törekvésük. Ennek ellenére is már most is szép eredményeket tudnak felmutatni! (Sajnos amerikai magyar szüleinket annyira elfog­lalták a nyelv és a kenyérkeresés küzdelmei, hogy aránylag csekély eredményt tudnak felmutatni. Szerencsére az utódok, az ősöktől kapott politikai érzékkel, rohamosan igyekeznek kipótolni a hi­ányt.) Úgy az elhelyezkedéssel, mint a politikával bővebben is szerettünk volna foglalkozni, de saj­nos helyhiány miatt ettől el kell tekintenünk. Ebben a korban merül fel a házasság kér­dése is. Ha idáig magyarságára nézve elkerült min­den veszélyt, most döntésre kerül sor. Most már nemcsak az egyházi reverzális-harcok, hanem a fajfenntársnak kérdése is elénk tárul. Ahogyan most dönt, nemcsak saját életét érinti, hanem ma­gyar mivoltát is. Most dönt. hogy megmarad-e a magyar nemzetnek tagja vagy sem. (Véleményem szerint az Amerikában élő magyarok is tagjai a magyar nemzetnek. Tehát nem valami különálló csoport, melynek semmi köze a törzshöz. Ezért kell törődni az amerikai magyarsággal még akkor is, hogy csak annyit tudnánk magyarul, hogy “ma­gyar”. Ennek tudata már a magyar nemzet tag­jává avatja.) Ha a magyar ifjú saját fajából há­zasodik nincs faji kérdés, de vallási kérdéssé vál- hatik, amely pontosan olyan heves és veszedelmes mint az itteni reverzális harcok. (Dr. Vincze Ká­roly a “Calvin Forum” c. amerikai folyóiratnak egyik múlt évi számában világos és tiszta képet ad az amerikai reverzális-harcról.) A baj ott kez­dődik, amikor más nemzetiségből köt házasságot. Ha ez megtörtént, két eset lehetséges. Egyik fél erősebb faji öntudat révén saját fajához tudja kapcsolni a másik félt, vagy mind a ketten el­hagyják fajukat, azaz megszakítanak minden kap­csolatot velük. (Ez a legszánalmasabb állapot, amely sok válóper oka.) A gyermekek okozzák majd a legnagyobb problémát. Nehéz a gyermek- nevelés még ott is. ahol mind a két fél magyar, de szinte lehetetlen, amikor a házasság vegyes. A ve­gyes házasságokból származó gyermekek magyar faji öntudatra való neveléséről szinte nem is lehet beszélni. (Hála Istennek idáig nem nagy a veszte­ség e téren, mert a magyar szellem öntudat any- nyira erős volt, hogy meg tudta hódítani minden más nemzetiség szellemét. Főként az amerikai lel­kipásztoroknak jár ezért köszönet és dicséret. Ők állandóan harcolnak a vegyes házasság ellen, de ha mégis megtörténik, az általuk ápolt magyar szel­lem meghozza gyümölcseit.) A fajkeveredés óriási károkat okozhat úgy az egyéni, mint a nemzeti életben. Védekezni csak intések és példák felmu­tatásával lehet: feltárni az ifjú előtt, mennyire ká­ros reá nézve a vegyes házasság, akár faji, akár vallási. Ez a védekezés óriási erőt vesz igénybe. Nem csak a lelkipásztorokat (ők úgysem tudnák egyedül elvégezni), hanem minden magyar embert mozgósít. Állandóan őrségen kell lenni. Feladata ez őrségnek a magyar faji öntudat ébrentartása. Az alvás halált jelent. Ezen a ponton áll vagy bu­kik a magyar faj jövője Amerikában. Ebben a korban kezdi megérteni a faj, a nem­zet, a nyelv, és a szellem jelentőségét. Kiváncsi származása után. Érdekli minden ami magyar. Megérti, hogy nem valami torzfajtából származik, hanem nemes vér folyik ereiben. Érdekli a ma­gyar történelem, az ő történelmi ősei, különösen Attila, Árpád, Mátyás, Rákóczi, Kossuth. Ma is tömegek várnak kielégülésre. Az amerikai magyar második nemzedék most érte el ezt a kort. Év­tizedre van szükség a felvilágosításra. Most nem fontos a nyelv. Akármilyen nyelven, de fő, hogy megértsék. Titáni erőt vesz igénybe ez a munka, mert nemcsak hogy a közölni való sok, de az idő rövid. Csak az tudja ezt a munkát értékelni és becsülni, aki ismeri az amerikai magyarságot. Élet-halálra megy a játék. És meghalni nem lehet. Rengeteg kérdés és probléma torkolódik ebbe a korba, de sajnos itt nem lehet tovább tárgyalni, most is csak vázlatosan tudtuk előadni a helyzetet. Az amerikai magyar ifjúság életét sem vázoljuk tovább, hanem rátérünk munkánk második kérdé­sére. (Folytatása következik) /

Next

/
Thumbnails
Contents