Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-09-01 / 9. szám
TESTVÉRISÉG 9 Himnusz a templomban A mezőségi falvakat jóval hamarabb megszállták a vértelen honfoglalók, mint a Székelyföldet. Mikor már egészen körülözönlötték a veszedelmes földet, a folyók völgyein felmerészkedtek a székely falvakba is. A Sóvidékre a Kis- küküllő völgyén jöttek. Ólmos eső hullott, december elején járt az idő. A piacon, a református templom előtt telepedtek meg. Hatalmas tüzet raktak az ut közepére és körülülték a lángokat. Alig szakasznyi szedett-vedett horda volt. Átázott bocs- koruk párállott a tűz melegében. Estefelé megszakadt az eső. Fent a református templom tornyában megszólalt a harang. Szokatlan időben, hétköznapon templomba hivta a népet. Senki sem tudta, hogy miért, de mindenki érezte: mennie kell. Komor, szótalan székelyek, hallgató asszonyok vonultak hosszú sorban a templom felé. Ott mentünk el az ázott katonák mellett. Mi sem szóltunk, ők sem. Bent a templom szürke csendjében megszólalt az ének. (Az orgona fémalkatrészeit elemésztette a háború.) Minden ember szivvel-lélekkel fújta az ősi zsoltárt. Szikár, széphangu papunk: Laár Ferenc (később az Országos Magyar Pártnak hosszú időn át országgyűlési képviselője) megható imával fordult a kegyelmet osztó Úristenhez. Gyermek voltam, de szavai bennem égnek ma is. A könyörgés után kántorunk, Zilahi Sebess Géza (három évvel ezelőtt halt meg Debrecen mellett Bocskaikertben) belekezdett a magyar himnuszba. Zengett az ének: ‘‘Balsors akit régen tép, Hozz rá vig esztendőt../’ És a komor fenséges ének közepette a templom előtt megszólaltak a román dudák és sípok. Az ázott, kopott “vitézek” hórát táncoltak a templom előtt. És a furcsa hangzavarban torkomat elszoritotta a sirás. A templomból ki jövet szótalan oszlott szét a gyászoló nép. És a lángok vörös fényében fekete hegyi bocskorosok ugráltak a sípok kóválygó hangjára. Pokoli emlék. Ciba Juci háza A székely lelkét legjobban az áldozatkészségén át ismerhetjük meg. Ezt a Székelyföldön egyetlen szóval kalákának nevezik. Ha valaki segítségre szorul, kalákát hiv össze. A kalákán a becsület törvénye az irányadó. Minden ráérő ember résztvesz, segít az elmaradott emberen szekérrel, lóval, kétkézmunkával. És a kalákán minden ember ingyen dolgozik. így épitettek házat a falunkbeli székelyek szegény fonóasszonyunknak: Ciba Jucinak. Nem volt ennek a szegény öreg asszonynak semmije, csak egyetlen vak leánya. Télen-nyáron fonással kereste szűkös kenyerét. Nagy nyomorúságban a falu segített rajtuk. Kint az erdő alatt a falu földjéből félholdnyi földet adott kettőjüknek a község tanácsa azzal, hogy építsen reá házat. Ámde hogy tudott volna szegény Juci néne házat építeni? Szekere, lova, erdeje, pénze nem volt. Ekkor valaki azt tanácsolta: hívjon kalákát. Juci néne aztán csakugyan kalákába hivta a falut. Minden tehetős munkás ember meghallgatta a hivószót. Nyár derekán kapta Juci néne a földet és télire már saját házában fonogatott leányával együtt. Ehhez pedig nem kell magyarázat. Mókázó székely Utolsónak vidám történetet mondok el. A sors nehéz keze rásulyosodott a székely- ségre, de mókás jókedvük sohasem veszett el. A bajt és a sötét időket vidám mókákkal fűszerezik. Lelkűk töretlen és erős. — Szegény nép, — mondta az egyik Amerikából látogatóba hazatért magyar — elvesztették a háborút és elvesztették Erdélyt... — Hogy vesztettük volna el? — mosolyodott el a székely. — Hát miért? — hökkent meg amaz. — Elszakították Magyarországtól. — Nohát, emmár nem igaz. Nem münköt szakítottak el, de hozzánk csatolták egész Nagy- Romániát. * * * A bajban, rosszban mókázó nép nem veszhet el. Nem veszhet el. mert ésszel él, segít magán és vérein s nem keseredik el a zimankós napokban. r-----1 MAGYAR KULTURMUNKA Finta Sándor ismert szobrászművész nagy sikerű ifjúsági regényét, mely a “Herdboy of Hungary” címmel jelen meg saját művészi, tipikusan magyar illusztrációval, Daróczy Sándor, ref. főesperes, cartereti (New Jersey) lelkész lefordította magyarra és az Amerikai Református Egyesület most két nyelven, az összes illusztrációk fel- használásával, kiadta. Ez a gyönyörű, hallatlanul érdekes magyar tárgyú regény úgy a második generációsokat, mint a szülőket egyaránt fogja érdekelni, mert a fiatalok az angol szöveget, a szülök pedig a magyart olvashatják azonos érdeklődéssel. Az Amerikai Magyar Református Egyesület hivatalos lapjában a “Testvériség”-ben folytatásokban már leközölte a “Kisbojtár” című regényt, mi sok ezer második és harmadik nemzedékbeli fiúnak és leánynak megadta az alkalmat, hogy közelebbről megismerje az óhazai pásztor élet tipikusan magyar érdekességeit. A Magyar Ref. Egyesület amerikai magyar kultur- missziót teljesített ennek a könyvnek kiadásával, mit kétségtelenül értékelni fog mindenki, kinek ez a könyv birtokába kerül. Borsy Kerekes György, a Magyar Ref. Egyesület szervező titkára irt nagyon érdekes és tartalmas előszót a könyvhöz, ami szintén hozzájárul a könyv értékéhez. (Youngstown, O.) Neményi Ernő.
