Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-07-01 / 7. szám
TESTVÉRISÉG 7 GONDOLATOK A NYÁRI MAGYAR ISKOLÁRÓL Irta: BOLDOG BÁLINT Egyházainkban, magyar telepeinken javában folyik a nyári iskolai tanítás. Sok helyen, ahol a tanítási idő csak hat hét, nemsokára be is fejeződik a nyári iskola. Bár számuk évről-évre kevesebb, mégis jelentős számú gyermeksereg tanulja a magyar írást, olvasást, földajzot, történelmet, verseket, stb. Előre vettem a magyar írást és olvasást, mert magyar szempontból ez a két tárgy legfontosabb a nyári magyar iskola tárgyai között. Addig lesz Amerikában magyar élet, amig templomainkban, egyletek gyűlésein hangzani fog a magyar szó. Miután magam is éveken át tanítottam nyári magyar iskolában, érdeklődéssel nézegetem a kezembe került két magyar ABC-t, amelyekből gyermekeink magyarul írni és olvasni tanulnak. Jó néhány nehéz nyár emlékét idézik fel mennem, mert bizony a nyári iskolában tanitani — és pedig eredménnyel tanitani — nehéz és fáradságos dolog. Próba elé állítja az a képzettséggel és gyakorlattal rendelkező tanítót is. A két könyv közül az egyiket a Verhovay Segély Egylet nyári iskoláiban használják. Szerkesztette Nt. Bogár Károly. Csinos, szép kiállítású könyv, telve képekkel, amelyeket a gyermekek bizonyára örömmel nézegetnek. A könyv módszere a betű, illetve hangzó tanitás, az otthon is használt phonomimikai módszernek egyik változata. Jól szerkesztett ABC. Használható olyan gyermekek tanításánál is, akik még angol iskolába nem jártak s a betűket egyáltalán nem ismerik. A másik könyvet Nt. Nánássy Lajos árvaatya állította össze s azt református egyházaink nyári iskoláiban használják. Ez a könyv abból indul ki, hogy az amerikai magyar gyermekek amikor a nyári iskolába kerülnek, már ismerik a betűket s igy azok ismertetésére kevesebb helyet szán. Kezdi a magánhangzók ismertetésével és a tanítóra bizza annak megmagyarázását, hogy az egyes magánhangzók a magyar nyelvben milyen hangzókat képviselnek. Minden betű alatt bőséggel sorol fel egy, majd kéttagú szavakat, azután rövid mondatokat, amelyekben az ismertetett hangzó előfordul. Amint a betűk ismertetésével előbbre halad, mindig több és több olvasnivalót ad az egyes betűk alatt. Könyve nem is annyira ABC, mint inkább olvasókönyv. Hasonló rendszerű könyvből tanítottam én is több éven át és tapasztalatom szerint ez a módszer leggyorsabban vezet el a kívánt eredményre. Egyszeri karba olvastatás után a gyermekek nagyrésze köny- nyedén olvasta a betűk alatt közölt szavakat és mondatokat. A két könyv közül akármelyik használatával el lehet eredményt érni a nyári iskolában, mert az nemcsak a könyvtől függ, hanem a tanítótól is, aki rendszerint a saját módszerét is alkalmazza. Tekintettel azonban arra, hogy ma már sok helyen csak hat hétig folyik a tanitás, Nt. Nánássy Lajos könyve inkább figyelembe veszi a nyári magyar iskola sajátos szükségleteit, megkönnyíti és gyorsabbá teszi a tanító munkáját. Nagyon fontos ez, mert az irás, olvasáson kívül egyéb tárgyakat is tanitani kell a nyári iskolában s ugyancsak be kell osztani az időt, hogy a kiszabott anyagot elvégeztesse a tanitó. A Református Egyesület ingyen látja el a gyermekeket a Dr. Nánássy-féle ABC-ékkel, sőt azon felül füzetekkel és Írószerekkel is. Fényes bizonyságát adja ezáltal is annak, mennyire fontosnak tartja gyermekeink magyar és mellé vallásos neveltetését és azért áldozatot hozni is kész. Ebben a nevelésben a magyar irás, olvasás, beszéd tanítása a legfontosabbak, mert gyermekeink ilyen irányú nevelésétől függ amerikai magyar életünk jövője. Magyarságával szemben teljesít hát kötelességet az a szülő, aki felhasználja a nyári magyar iskola által nyújtott alkalmakat gyermekei számára, mert ezáltal hozzájárul az amerikai magyarság életének meghosszabbításához; ugyanakkor gyermekének ismeretkörét növeli, életét gazdagítja. Jót tesz önmagával szemben is, mert minden nyári iskola után gyermeke közelebb jut hozzá, jobban megérti nyelvét, gondolkozását, jobban megbecsüli azokat az értékeket, amelyeket a magyar szülői otthon tartogat számára. Amellett, hogy magyarságunkra nézve ilyen életbevágóan fontos a magyar nyelv, érdemes magyarul tanulni magáért a nyelvért is. Gyermekeink szeretik a magyar nyelvet. Kislányom szokta mondogatni nyolc-kilenc éves korában, hogy két szép nyelv van a világon: a magyar és az angol. Később a sorrendet megcserélte és az angolt tette a magyar elé. Azután, mikor már a High Schoolban járt, belátta, hogy az angol és a magyar nyelven kivül még más szép nyelvek is vannak a világon. Tanulta a német, majd pedig a francia nyelvet. Mennyire fog haladni e két nyélben, nem tudom. Egy bizonyos: ha előre akar haladni azok tudásában, szorgalmas és kitartó munkájába fog az kerülni. A magyar nyelvért pedig — hogy úgy mondjam — csak a kezét kell kinyújtania. Csak annyit kell megtennie, hogy az otthonban beszéljen magyarul, válaszoljon szüleinek magyar nyelven hozzá intézett kérdéseire magyarul s egyszer csak azt fogja tapasztalni, hogy folyékonyan beszéli a magyar nyelvet anélkül, hogy annak tudása különösebb fáradságába került volna. Sok magyar szülő elköveti azt a hibát, hogy gyermekei
