Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-07-01 / 7. szám
6 TESTVÉRISÉG alakulás és Ohio államba való bekebeleztetés után maga az Egyesült Államok kongresszusa, külön törvény meghozásával adott országos szabadalomlevelet az Egyesületnek, Theodore Roosevelt elnök aláírásával. Hogy alakulása óta mit tett kötelességszerüen az Egyesület és mit tett vagy áldozott szoros kötelességén felül, annak megállapítása a történelem feladata lesz. Annyi bizonyos, hogy amikor 44 esztendővel ezelőtt a trentoni lelkészlakáson összegyűlt kezdeményezők kimondták a megalakulást, meg sem álmodták, hogy lesz idő, amikor ezeket az eredményeket a dollárok millióiban fogják számlálni. Ez az idő azonban már régen meg is érkezett: 1940 január i-ig az Egyesület csak saját tagjainak segélyeiben pontosan hárommillió 191 ezer 603 dollárt fizetett ki! Ma, e sorok írásakor a biztositó osztályban 12,739, a gyermek-ifjúsági osztályban 6,725 tagja van. Taglétszám és az érvényben levő biztosítás tekintetében második helyen áll a négy országosan működő magyar egylet között, dacára, hogy korra nézve legfiatalabb közöttük. * * * Mindez csak pár adat a múltból és a jelenből. Ezek mellett azonban szót kér az a jövő is, amelynek adatai ma még nincsenek. Néha levelet váltok az amerikai lengyelek legtekintélyesebb történettudósával, aki az egyik nagy (nem a legnagyobb) lengyel egylet által alapított és fenntartott muzeum és könyvtár igazgatója Chicagóban. Ha egymást érdeklő adatokra bukkanunk, kicseréljük őket. Ez a tudós, akinek múzeumát tavaly Chicagóban járásom alkalmával bámulattal vegyes irigységgel néztem végig, egyik legutóbbi levelében ezt írja: “Ma már a mi múzeumunk az egyetlen lengyel muzeum az egész világon !” Négy és ötmillió között van az amerikai lengyelek száma és kétségtelen, hogy a lengyel nemzet mostmár úgyszólván minden reménységét ezekbe az Amerikába élő gyermekeibe veti. Ki tudja, nem vár-e az amerikai magyarságra is hasonló hivatás a sötét és bizonytalan jövőben? Amikor egyleteink utjókra indultak, csak az elesett testvérek egyénenkinti segítése volt a cél. Eljöhet azonban az idő, amikor az egész magyar faj jövőjének egyik, sőt talán legerősebb tartóoszlopa az amerikai magyarság lesz. Az a sereg, amely — talán — az egyedüli teljesen szabad magyar serege lesz a világnak. A lengyel nemzet amerikai gyermekeibe veti reményét. A független Írországot az amerikai írek csinálták meg. Az összeomlott Csehszlovákia itteni követségét, a feltámadás reményében, az amerikai csehek tartják fönn. Hátha az amerikai magyarság eddig meg sem álmodott történelmi szerepe most van kialakulóban? A 44 esztendős, fiatal Református Egyesület azonban, amint a múlt kötelességeit vállalta, vállalja a jövőt is, még ha a sokszoros igényekkel áll is elő. A 44 esztendőn át követett amerikai és magyar világosság nem fog soha sötétségre fordulni! MAGYAR IMÁDSÁG 1940-BEN Magasságban lakó menybéli jó Atyánk! Egy ezredév óta hozzád száll az imánk. Te, ki mindannyiszor meghallgattál minket, Védő szárnayiddal takard be népünket. Újabb vérzivatart ne engedj Hazánkra, Te tudod: a magyar a másét nem bántja. Mások védelmében pusztultunk, véreztünk. A mi a miénk volt, óh add vissza nekünk. Kalászt termő földünk, fenyves, tölgyes erdőnk, Vadvirágos rétünk, buja, dús legelőnk. . . Pezsditö bort termő hegyünket, bércünket, Add vissza hitünket, nótás jókedvünket! Kikkel megosztottuk földünk és kenyerünk Kiknek otthont adtunk, — azok most ellenünk?! Erdély, Bácska, Bánát újra mienk legyen! Magyar nóta szóljon újra a végeken, Hol pacsirta dalol a barázdák felett, Adj dús aratást ott annak, aki vetett. Ezer esztendőn át a vérző Hazának Kik annyi hőst adtak: áldd meg az anyákat, Add, hogy újra higyjünk, újra reménykedjünk És megbocsáthassunk, ha vétnek ellenünk. Add vissza hitünk egy boldogabb jövőben, Testvér-szeretetben egyesült erőben. Add, hogy köröskörül a régi határon Újabb ezer évig őrt a Turul álljon, Háromszinü zászlónk büszkén lengedezzen: Add, hogy Hazánk újra boldog egész legyen. Te, ki ezer évig megvédtél bennünket, Szégyenitsd meg most is ellenségeinket. Te, ki számon tartod a napot, esztendőt, Tudod: megbünhödtük a multat s jövendőt. Az a föld amelyen élni és halni kell, Oly dicső múlt után sohsem pusztulhat el! Tudjuk: hogy kit szeretsz, Te azt el nem hagyod, Legyen meg hát most is a Te akaratod! Erőnkön felül ne próbálj tovább minket, Hogy áldjunk és féljünk Téged Istenünket. Tied a hatalom itt lenn és odafenn, Dicsőítsd meg magad általunk is. Ámen. New York, N. Y. Kémery Mikó Berta.
