Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 9 AZ ÖTSZÁZÉVES KÖNYVNYOMTATÁS KI VOLT GUTENBERG? A technikai lexikonok és a műszaki tankönyvek a könyvnyomtatás feltalálásának évszámát 1440-ben jelölik meg, tehát az 1940-es esztendő a könyvnyomtatás 500 éves évfordulója. * Most, amikor már a földkerekség egész nyomdászsága megtervezte a maga Gutenberg- ünnepségét és amikor már elhatározták, hogy a nagy évfordulót a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel megünneplik, — filmet készítenek a “Fekete apostol” címmel, színdarabot írnak, ünnepi kiadványokat jelentetnek meg, — a Mainzban tervbevett nagyszabású ünnepséget váratlanul 1945-re halasztották el, mert — mondja a német híradás — a legújabb kutatások alapján bebizonyosodott, hogy Gutenberg csak az eddig megállapított időpontnál jóval későbben, — 1445-ben vetődött Mainzba, ahol az első nyomtatott könyvet kiadta. Francia hiradások ezzel szemben azt mondják, hogy 1435-ben találta volna fel a nyomtatást Gutenberg — Strassburgban. * 1445 a szakkönyvek szerint éppen annyira bizonytalan dátum, mint 1440. A könyvnyomtatás feltalálójának, a Gutenbergi Johann Gensfleisch patríciusnak életéiül vajmi keveset tudnak. Ez érthető, hiszen immár öt évszázad választ el Gutenberg világától. Születési évét 1395 és 1440 közötti időre teszik, azt is csak valószinünek tartják, hogy Mainz városában látta meg először a napvilágot. Halálának pontos dátumát sem tudják s azt sem, hogy Mainzban vagy a közeli Eltwillében hunyt el. Annyi bizonyos, — mondják életrajzolói — hogy találmányának gondolatával már 1433-—■ 1434-ben strassburgi tartózkodása idején foglalkozott. * Ami egészen bizonyos: Gutenberg korának legnagyobb feltalálója és igen tehetséges, fáradhatatlan nagy művészi érzékkel megáldott ember volt. Járatos volt a középkori müipar valamennyi ágazatában. Fennmaradt egy szerződése 1437-ből, amelyben nagyobb tétel fémkeretes tükröcske szállítását vállalja az aacheni búcsúra. Nem foglalkozott korának téveszméivel s divatos mesterségével, az alchimiával sem. Gyakorlati érzékét mutatja a könyvnyomtatást megelőző másik nagyjelentőségű találmánya, a kézisajtó. Korának kezdetleges műszerei megkövetelék tőle, hogy egyszerű műhelyében a könyvnyomtatáshoz szükséges valamennyi kelléket páratlan türelmet igénylő, aprólékos munkával állítsa elő. ö maga írja az 1460-ban megjelent Katholikonban: “Nem náddal, iróvesszővel avagy tollal másoltatott ez a mű, hanem patronoknak és formáknak csodálatos összeillesztése, aránya és egyformasága következtél>en nyomtattatott és befejezésre juttatott.” Amig azonban ez a könyv megjelent, Guten- bergnek a mesterségek és művészetek egész sorát kellett “feltalálni”: a betűmetszést, a betüöntést, a betűszedés technikáját, a nyomtatás módját. Hogy mást ne említsünk, külön hosszas kísérletekre volt szüksége ahhoz, hogy megfelelő szép, erős, fekete- szinii festéket keverhessen. Első müvével a kodex- müvészet remekével, egyenértékű könyvet akart alkotni. Bibliája, a legelső nyomtatott könyv, a mai tökéletes sokszorositó technikához szokott ember szemének is különösen szép alkotás, valóságos remekmű. Bibliájának pergamenre nyomtatott példánya méltóan sorakozik korának legszebb kódexei mellé. Terjedelme 1282 oldal, tehát a mai nyomdai viszonyokat tekintve is hatalmas alkotás. >;c Lipcsében nagyszabású Gutenberg-kiállitást rendeznek a jubileumi évben, az eltwilli grófi kastélyban pedig, ahol Gutenberget 1465-ben massaui Adolf herceg udvarmesterévé nevezték ki, Guten- berg-emlékszobát rendeznek be. Csupán Németországban mintegy 4000 helyen rendeznek nyomdászünnepséget. Nagy ünnepségekre készülnek Strass- burgban is, ha ugyan minden tervet fel nem borított már is a dúló háború (G. G.) i^=] INTELEM 1940=BEN Akárhová hús szived és agyad, akárki a kedvenc vitézed: a Duna táján megvonva magad, te csak Hazád nézzed. Akármint zug a világfergcteg, s riasztóul minden nap mást ad, s bár körötted mindenki lázbeteg: te csak Hazád lássad. Végig e Földön vér és iszonyat rémítsen bár várost és falvai, s bár egy világot téboly riogat: te csak Hazád halljad. Nehéz a szó most, az igaz beszéd, sok ál-igét hazugság mondat. Am vesd meg bérelt szájak vad neszét: te csak Hazád mondjad. (Budapest) Lendvai István.
