Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-05-01 / 5. szám
s TESTVÉRISÉG I BÖGRE ANDRÁS I ___________(1879—1940)_________I A neve, amerre Egyesületünknek osztályai vannak, azon a környéken az amerikai magyarok között ismertként hangzik. Bögre András csaknem három évetizeden át volt Egyesületünk egyik legnagyobb osztályának, a clevelandi 2-ik osztálynak tisztviselője és 1918- tól 1937-ig jegyző-pénztárosa, mindenese. A nevét sokan ismerhetik, személyesen azonban csak az a 300-tól 400 tagot számláló osztálybeli tagtestvérei ismerték, akiknek körében munkálkodott, akiket az Egyesületünkbe betoborzott s szívós kitartással a nehéz időkben tagul megtartani igyekezett. Bögre András évtizedek során népes osztályának körében a sokféle irányú kötelességnek, kívánságoknak úgy tudott eleget tenni, hogy valahányszor egy-egy esztendőre kitért a bizalom elöl, hogy szükebbkörü 8 tagból álló családjának a gondozására fordítsa minden idejét, a következő évben újra visszahívták őrtálló helyére. Körösladányban született 1879. február 21-én. Ott nőtt fel. A régi céhrendszer kiforrott lelkiile- tében nevelkedett s lett kovácsmester. Egyike volt azoknak az iparos mestereknek, akik a divatos korszellem áramlataiban úgy álltak itt, mint a puszták hirtelen jött s múló viharaiban a keménykötésü fák. Beszélhettek neki, Ígérhettek, fenyegethették, kényszeritgethették a népboldogitók, sem a fajtáját, sem a hitét, sem a hazáját soha meg nem tagadta. Azt tartotta, hogy amit már évszázadok tüzpróbái, viharai csak erősebbé tettek; fajtát, hitet, hazát, azt máról-hónapra hirdetett s cserben hagyott szervezkedéssel nem érdemes felcserélni. Az Amerikai Magyar Református Egyesületet olyannak ismerte meg, hogy ott ő szive szerint szolgálhatja fajtáját és jócselekedetekkel segítheti testvéreit, megbizonyithatja tettekkel hitét s azért oda toborozgatta be a vele egy ivásu és gondolkozást! munkástestvéreit. Méltó társat talált életéhez feleségében Szűcs Rózában, kivel Körösladányban 1903-ban lépett házasságra s ki élete utolsó percéig, hosszas betegeskedése idején is gondosan ápolta. Isten hat élő gyermekkel áldotta meg frigyüket s nevelték fel őket gondoskodó, értök élő, aggódó szeretettel. Bögre András 1907-ben jött az uj hazába s telepedett meg Cleveland, Ohioban s azóta ott élt elhunytáig, 1940. április 25-ig s ott is helyezték örök nyugalomra április 27-én az Első Ref. Egyház templomában tartott gyászszertartás után a Highland Parki temetőben. Nevét nemcsak özvegye és gyermekei: Ferenc, András, Gyula, Róza, Ida, Margit, valamint vejei és unokái emlegetik és áldják, mint gondos család- fenntartóét, hanem rokonai, barátai, ismerősei is, mert jó ember volt. Bögre András egyike volt azoknak a kivándorolt magyaroknak, aki az amerikai magyar közélet kiépítésében, ott ahová a sorsa állította, kevés szóval, de állandó cselekvő munkával vette ki a részét, amig élete fonala meg nem szakadt, haza nem hívta az UrNéhai Bögre Andrásnak legyen áldott az emlékezete közöttünk. Király Imre. “MEGMARADJANAK AZ ÖRÖK TESTVÉRISÉGBEN” Zilahy Lajos írása a new yorki 69. utcai ref. egyház jubileumi albumában Tíz évvel ezelőtt hosszabb időt töltöttem Amerikában. New Yorktól Los Angelesig alkalmam volt bepillantani az amerikai magyarság arcába. E pillantás hatása alatt Írtam a “Lélek kialszik” cimü regényemet. Valóban kialszik-e a magyar lélek az uj hazába vándorolt magyarokban? Az a rettentő nyomás, amelyet az Egyesült Államok egységes angol nyelve jelent, porrá őrld-e idővel a kis magyar nyelvet, a magyar sajtót és a magyar kultúrát? Nemzedékek láncolatán keresztül hol fog kialudni az időben, vagy újra fellobbanni a tengerentúli magyar lélek? Ilyen kérdések és rémlátások gyötörtek Amerikában. Ma úgy érzem, hogy ez a lélek és ez a nyelv odaát is időtlenül élni fog, még pedig akkor is, ha a nagy angol tenger hullámverése lemorzsol belőle valamit. Ha a 16-ik században élnénk és a technika fejlődése azon a fokon állt volna meg, ha most is csak vitorlás hajók érhetnék el az amerikai partokat, a tengerentúli magyarság, mint magyarság talán elveszett volna... De itt élünk a huszadik század közepén és uj századok technikai csodái felé haladunk, amelyek operenciákon át is összekötik az uj hazát az óhazával. Egy-egy kézmozdulat a rádión és az óhaza hangja, lelke, kultúrája megtölti az amerikai magyarok szobáit és lelkét. A film elviszi az amerikai magyaroknak az óhaza valóságát egyre tökéletesebben, hangban, színben és képekben. Mintha e csodálatos találmányokban a teremtő Isten gondoskodott volna arról, hogy a földgolyón szétszórt kis népek megmaradjanak az örök testvériségben. Ebben a hitben köszönti egy magyar iró az óhazából 1940-ben az amerikai magyarságot. ZUahy Lajos EVANGÉLIUMI MUNKÁSSZÖVETSÉG Budapestről Írják: Megalakult a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség, amelynek alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. A szövetség a szociális igazság lelki és társadalmi helyreállításának munkájában akar részt venni, s egyik vezetője, Muraközy Gyula, a Kálvin téri református egyházközség lelkipásztora. Megalakult az Evangéliumi Munkásszövetség vezetősége is, amely máris megkezdte mindazoknak a megszervezését, akik evangéliumi alapon vágynak a dolgozó emberek kérdéseinek megoldására. Az Evangéliumi Munkásszövetséget országosan kiépítik, azzal a céllal, hogy a kálvinizmus elveit bele vigyék a szociálils életbe. Olyan szervezetet akarnak létrehozni, mondják az alapítók, ami egy erős közösség segítését és oltalmát fogja biztosítani a dolgozó magyar református embereknek az élet harcaiban.
