Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1940-05-01 / 5. szám

TESTVÉRISÉG 7 ISMÉT EGYÜTT A NÉGY ORSZÁGOS EGYLET —- Egyletközi értekezlet volt Bridgeporton. — Egy régi jó, de pár évvel ezelőtt abbamaradt szokásként az utóbbi két esztendőben egyszer-egy- szer közös tanácskozó-asztal köré ültek országos egyesületeink elnökei és titkárai, hogy megtárgyal­ják azokat a kérdéseket, amelyek egyformán ér­deklik és érintik az egyleti tagságot és vezetőséget. Csak jó származhatott — és származott is — ezek­ből az értekezletekből Magyar-Amerikára. Annál sajnálatosabb volt tehát, hogy a múlt évi két értekezletről hiányzott a Rákóczi Egylet képviselete. Ezen hiányosságon segitett most igaz­gatósági gyűlésük, amely szavazattöbbséggel utasí­totta tisztikarukat, hogy vegyen részt a legköze­lebbi értekezleten, mert hiszen az ott folyó tárgya­lások kizárólag egyleti ügyeket érintenek. A Verhovay Egylet, Református Egyesület, Bridgeporti Szövetség április 23.-án, a Szövetség bridgeporti székházában megjelent képviselői siet­tek is őszinte örömüknek kifejezést adni a Rákóczi képviselők jelenléte fölött, de arra vonatkozó re­ménységüknek is, hogy az együttműködés ezen a téren a jövőben állandó lesz. Az elnöki tisztet a vendéglátó Bridgeporti Szövetség elnöke Dezső János töltötte be. A tár­gyalás felölelte a betegsegélyezés országszerte re­víziót igénylő kérdéseit s arra a megállapodásra jutott az értekezlet, hogy a tapasztalatok kicseré­lése alapján léptet életbe bizonyos javító tenden­ciájú intézkedéseket. E célból Daragó József Ver­hovay Egyleti elnököt bizta meg az országos egy­letek főorvosainak értekezletre hívásával. Az érte­kezlet célja az, hogy lehetőleg egységes formájú felvételi iveket készítsen és javítson a betegsegély ellenőrzésén is. Hosszas tárgyalás alapját képezte a kollektori rendszer beállításának ügye is, mellyel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azt az egész országra szóló egységes terv szerint megoldani nem lehet. A települési viszonyok, földrajzi elhelyezkedés, he­lyi szokások, osztályok és fiókok létszáma stb. stb. mind olyan körülmények, amelyek az esetenkinti megoldást kívánják az egyletek belső életében s kiilön-külön intézkedéseket igényelnek. Szóba került egyik-másik egyleti szervezőnek olyan eljárása, amikor saját egyletét egy másik or­szágos magyar egylet becsmérlésével kíséreli meg előbbre vinni. Az értekezlet ezzel kapcsolatban le­szögezi azt az álláspontját, mely szerint az ilyen eljárást helyteleníti s olyan utasításokkal látja el szervezőit, hogy azok a jövőben az ilyen módsze­rektől szigorúan tartózkodjanak. Megjelentek az értekezlet előtt a New York és New Jersey Jótékonycélu Egyesület képviselői is, akik segítséget kértek a Daytoni, N. J. gyer­mek-nyaraló telep számára. A segélykérés ügyét az értekezlet az országos egyletek illetékes szervei­nek figyelmébe ajánlotta, amelyek a fölött saját gyűléseiken fognak dönteni. Több általános magyar jellegű közös ügy megtárgyalása után a legközelebbi értekezlet ideje és helyéül szeptember hónapban a pittsburghi Ver­hovay központot jelölték meg azzal, hogy ha a viszonyok úgy követelnék, az értekezlet egy előbbi dátumra is összehívható legyen. Az értekezlet tagjait és a megjelent sajtó­képviselőket ebédre a Bridgeporti Szövetség látta vendégül magyaros szeretettel az egyik helyi, ma­gyar tulajdonban lévő vendéglőben. Az amerikai magyarság teljes megnyugvására szolgálhat az, ha tudomásul veszi, hogy egyleti életének vezetőségei között a közös ügyekben tel­jes a harmónia s azok mindig készen állnak a ma­gyarság jobb szolgálatára. (B. K. Gy.) 1—^ felhívás az amerikai magyar írókhoz A Budapesten 1926-ban dr. Ványi Ferenc szerkeszté­sében és a Stadium R. T. kiadásában megjelent Magyar Irodalmi Lexikon második kiadása előkészületben van. Ez a magyar állam területén kívül élő és magukat magyar­nak valló Írókról is az eddiginél teljesebb képet akar adni. A Lexikon szerkesztősége felhívja az amerikai ma­gyar Írókat, hogy kimerítő személyi adataikat a Hun­garian Reference Library: 19 West 44 Street, New Yo»k City címére megküldeni szíveskedjenek. A Magyar Iro­dalmi Lexikon csak azoknak az Íróknak adatait közli, kiknek szépirodalmi müvük jelent meg önálló formában: verses, novellás kötet, regény vagy Irodalmi tárgyú ér­tekezés. A Magyar Könyvtár azonban adatgyűjtést végez Gulyás Pál múzeumi igazgató szerkesztésében megjelenő Magyar írók Élete és Munkái számára is s ez utóbbiban helyet kapnak, nemzetiségre, társadalmi állásra és fog­lalkozásra való tekintet nélkül, mindazok, akik önálló kötetben vagy akár magyar, akár más nyelvű lapokban és folyóiratokban bármily csekély s bármily irányú vagy tárgyú irodalmi munkásságot kifejtettek. Az adatok köz­lése komoly tudományos munkákról lévén szó semmi kö­telezettséget az adatok beküldőire nem jelent. Mindkét lexikon számára a következő adatokat kell beküldeni: 1. Vezeték és keresztnév. Fölvett Írói név használata esetén az eredeti családi név is közlendő. 2. Születés helye, éve, hónapja és napja. 3. Szülők neve és foglalkozása. 4. Mikor, hol és milyen iskolát végzett. 5. Mi a foglalkozása. 6. Mely folyóiratokban és hírlapokban, mely évek­ben és minő tárgyú dolgozatai jelentek meg ma­gyar vagy más nyelven. 7. Könyv vagy füzet alakjában megjelent eredeti és fordított müveinek címjegyzéke a megjelenés he­lyének és évének feltüntetésével. 10. Mily időszaki vagy egyébb kiadványokat s mikor szerkesztett. 11. Esetleges írói álnevei. Cím: Hungarian Reference Library, 19 West 44 St, New York City.

Next

/
Thumbnails
Contents