Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-04-01 / 4. szám
16 TESTVÉRISÉG You know it fills me with contentment to take the Bible into my hands and to hold it in my lap.” “Do you not even suspect, mother, what there is on the page to which you opened the Bible?” “The truth is, son, that although I am not able to read, nevertheless I know the Bible. I could almost say that very page is familiar to me. You will recollect how often your paternal grandfather read to us every evennig? Sometimes from here, sometimes from there. His words still ring in my ears. Now that I am alone I simply open the book to the page where your grandfather opened it. I close my eyes and I hear again all that your grandfather read. I hear, I recollect, and my soul is at peace.” “Well, this is the story of the statue,” said my friend, finishing the narrative. A short time later he added: ‘T have been wandering a long time around the world, more often without material resources than with them weeping more often than smiling. Mother died since then. I could not even be present at her funeral. But for me my mother did not die. I always see her. I see her thus. I saw her thus in the cherry tree. “While I work I have no opportunity to read the Bible, nevertheless you can see that this statue is here. I glance at it during my work and I see my mother with the Bible in her lap. I view the Bible in my mother’s lap and I hear what my grandfather read from it. I hear, I listen, and my soul, too, is at peace.” OLVASTUK “FEHÉR GALAMB SZÁLL A FALU FELETT.” Az egész ország ismeri és dalolja már 8—10 év óta ezt a szép Gyökössy-Murgács nótát. Most Gyökössy Endre, több mint 100 megzenésített verséből kiválasztott harmincat. Ez a megzenésített 30 Gyökössy vers jelent meg “Fehér galamb száll a falu felett” c. alatt igen szépen kiállított daloskönyvben énekre és zongorára leirva. A Gyökössy verseket 21 zeneszerző zenésitette meg, köztük Ákom Lajos, Cselényi Józsefné, Jánossy Jenő, Kereszty István, Lengyel Dezső, Manachen Mariska, Mikus Csák István, Murgács Kálmán, S. Schack Manka, Tiboldi József, Tóth Zoltán, Váczy Zoltán és mások. A szép daloskönyvet a Singer és Wolfner cég adták ki. Ára: 3 P. TÍZ KÖNYV A “Magyar Élet” irodalmi könyvkiadó tiz uj könyvvel lepi meg a magyar közönséget, amelyek mindegyike érték és élmény az olvasó számára. Tiszta, gyökérig magyar írások ezek, amelyek mindegyike mélyen nyúl a magyarság problémáiba, de nemcsak ismertet, hanem utat is mutat. Az igazi magyar fajszeretet lángol ezekben a könyvekben, hiszen a szerzők mindegyike mélységesen és örökkévalóan magyar. A sorozat élén Szabó Dezső nagy háromkötetes müve áll: “Az egész látóhatár.” A “Magyar Élet” kiadója ebbe a enciklopédikus műbe gyűjtötte össze Szabó Dezsőnek a legutóbbi időkben a “Ludas Mátyás” kiadásában és egyebütt megjelent örökbecsű írásait. Valóban az egész magyar látóhatárt felölelik ezek az Írások és Szabó Dezső gigászi irói ereje, robusztus, lángoló magyarsága mutat bennük utat egy jobb és ma- gyarabb jövendő felé. A sorozat második müve: Erdélyi József: “Árdeli szép hold” cimü munkája, amelyben a nagy magyar költő legnagyobb szerelmét: a magyar nyelvet s annak csodálatos, magános szépségeit tárja elénk. Erdélyi a magyar nyelvet kiszabadítja a latin és germán grammatikák bilincseiből és az ősemlékezés látomásaiból idézi a szó multbatünt értelmét. Csodálatos és megkapó olvasmány ez, darabja életünknek és ragyogása legdrágább kincsünknek, nyelvünknek. Tatay Sándor: ‘Jelek a porban” cimü novellasorozatában önarcképét mutatja be. A fiatal iró kiforrott művészete, mély és őszinte meglátásai, magával ragadó stílusa nemcsak nagy Ígérete, hanem immár komoly értéke irodalmunknak. Sinka István: “Vád” cimü verseskötete a rendkívüli tehetségű parasztköltő eddigi verseinek gyűjteménye. A bűbájos nyelvezettel, mélységes kultúrával és az igazi nagy költők meglátásaival írott verseken mintha még ott ragyogna még mindig a hajnali harmat, kicsilingelnek belőlük a bárányok csengői, legények kurjantása hangzik fel a rímek körül és munkába roppant magyarok sóhajtása. A magyar paraszt, az ősi nomád pásztorok élete és lelke szólal meg ezekben a versekben. Veres Péter: “Az Alföld parasztsága” cimü társa- dalomrajza nagy értéke a magyar szociográfiának. Veres Péter belülről látja és belülről oldja meg ezeket a súlyos sorskérdéseket, amelyek az egyetemes magyarság sorskérdései. Kodolányi János: “Suomi titka” cimü könyvéből a két nép ősi rokonságát átélő és átérző magyar iró lelkén és művészetén át szólal meg az ezer tó csodálatos világa: Finnország. Magyar ember számára könyv ritkán aktuálisabb, mint ez. Szappanyos Gabriella: “Emberek a Szamos mentén” cimü regénye egy darab Erdélyt varázsol elénk, egy kis magyar cselédleányka bűbájos és szomorú sorsán keresztül. Az Írónő, aki most jött közénk Kolozsvárról, tiszta és uj színnel gazdagította irodalmunkat. Zathureczky Gyula: “Erdély, amióta máskép hívják” cimü könyvében a publicista rutinjával és felelősségével, a riporter elevenségével és a rögétől elszakított magyar izzó honszeretetével ismerteti Erdély és a mai Nagy- románia problémáit. * * A Reformátusok Lapja Írja: Az Amerikai Magyar Szövetségért is hálásak vagyunk. Évtizedek óta kívánkoztunk utána, mert éreztük szükségességét. Ami gyönge erőnktől telt: meg is tettük érte; mások lelkén szárad, hogy legszebb terveinket is mindig elgáncsolták, megvalósításhoz jutni nem engedték. Most talán mégis közelebb jutottunk a régi álmok teljesüléséhez. Nagy egyesületeink vették kezükbe az ügyet és hálaadás napjának a hónapjában meg is nyitották végre azt a régvárt központi magyar irodát, aminek a felállításával már nem egyszer próbálkoztak a múltban. A hely is ott van, ahol egyedül lehetséges és indokolt: az ország fővárosában, Washingtonban. A kézről is, amit a munka végzésére alkalmaztak, mindnyájan elhisszük, hogy jóra- való becsületes magyar embernek a keze; a fej pedig, amely a kéz ujjait mozgatja, történelmi áttekintésü “kiművelt emberfő,” akinek a választása bizonyára jó szerencsét hoz mozgalmunkra. Már most az a kötelességünk, mindnyájunknak, akik becsületes magyar embereknek tartjuk magunkat, hogy álljunk oda azok táborába, akik az amerikai magyarság erejét annak összefogásában akarják.
