Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)

1. szám

ADATOK A MARC GR AVI ACE A K ÉS AZ AROIDEAE ISMERETÉHEZ. 37 H. 0. JUEL a M. polyaniha I)ELP., Norantea brasiliensis CHOISY alcoholban conservált és a REGNELL-herbarium példáit vizsgálta. Értekezé­sének a Marcgraviaceae assimilationalis rendszerét illető részében, — éppen ott, hol a kétféle ágképlet heterophylliájára vonatkozó vizsgálatait előadja, oly növényre kénytelen hivatkozni, a melyből csakis szárított, tehát nem éppen a legjobb vizsgálati anyag állott rendelkezésére. 1 Kitűnő mesterem: HABERLANDT dr., gráczi tud. egyetemi professor szives előzékenységének köszönhetem, hogy itt közlendő adataimat a Marc­gravia umbellata (M. dubia Hort. Botan.) s a Monstera acuminata (Marc­gravia paradoxa Hort. Botan.) élő példányain végzett vizsgálatok alap­ján és tehetségemhez képest pontosabb ábrák kíséretében közölhetem, a Marcgravia s a Momtera-genus két oly faján, a melyek DELPINO, 2 H. 0. JUEL 1. c., SZYSZYLOWICZ 1. c. és DALITZSCH 3 munkálataiban elő sem fordulnak és amelyeknek physiologiai s anatómiai ismerete alkalmas leend a morphologiailag is kiválóképen érdekes Marcgraviaceae és Aroideae részletesebb ismeretének a gyarapítására. 1 A gráczi Marcgravia umbellata 1—2 levelét alcoholba tettem s az ekkép con­servált levelét utóbb papiros között egészen kiszárítottam. Napok múlva e száraz levélkéket közönséges liőmérsékű (ivó) vízbe tettem és meglepetésemre azt tapasz­taltam, liogy a hártyává száradt levélkék húsos consistentiájukat csaknem egészen visszanyerték. Ez a körülmény egyebek között a levelek nagy nedvszívó képes­ségére mutat, a mire csak az epidermalis, illetőleg hypodermatikus sejtek per­toratiója képesítheti; chloroplastjaik azonban alig hasonlíthatók össze az élő leve­lek chloroplastjaival, oly kevéssé alkalmasak a pontosabb vizsgálatra. Ennélfogva nagyon okadatolt H. 0. JUEL azon óvatos kijelentése, hogy a Marcgravia coriacea kétféle levelét vízben felfőzvén, fáradozása: hogy a levélkék eredeti alakjukat visszanyerjék — csak részben sikerült; a desorganisált chloroplastokra nézve pedig ez az eljárás éppen sikertelen. Szükségesnek tartottam mindezt jegyzetkép meg­említeni azért, mert a Marcgravia-k chloroplastjaira, légzőnyílásaira, tehát a fino­mabb szerkezeti viszonyokra vonatkozó adatait H. 0. JUEL egyedül a M. coriacea szárított példáinak a vizsgálatából meríthette. Már pedig hogy ilyen vizsgálati anyag mily kevéssé alkalmas a chloroplastok vizsgálására, akkor tapasztaltam, a midőn a vizsgálatok revisiója czéljából a M. umbellata, Monstera acuminata alco­holban conservált példáiból, majd herbariumi anyagból (M. rectiflora, M. Sintenisii, Hugschia) készítettem prapparatumokat. * F. DELPINO, Rivista monografica della famiglia delle Marcgraviaceae. (Nuovo (iiorn. Botan. Ital. Fase. IV, 1869, pp. 257—-290.) 3 DALITZSCH , Beiträge zur Kenntniss der Blattanatomie der Aroideen. Mit Taf. III. (Botanisches Centraiblatt. Cassel, 1886. Band XXV, pp. 153, 184, 217, 249, 280, 312, 343.) Termrnztlraizi Fiizetrk. XXII. köt. 3

Next

/
Thumbnails
Contents