Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)

1. szám

34 RICHTER ALADÁR Marcgravia umbellata L. (M. dubia Hort. Botan.) 1. A plagiotrop hajtás substratumhoz simuló leveleinek (Tab. 11. hg. 1) úgy a felső, mint alsó bőrszövete egyaránt nagy és egyenesfalú sejtekből alkotvák. a melyek a k. m. (— keresztmetszetiben egy sejtsort képeznek (Tab. 11, hg. de s 4e). Az alsó bőrszövet sejtjei valamivel laposabbak ; egyébként az epidermoidalis sejtek radiális fala sűrűn likacsos, úgy. hogy ez által a bőrszövet víztartalmának a communicatiója nagyban elő yan mozdítva (Tab. II. fig. 3^) és ez a levelek assimilatorius, de transpiratorius erejének a fokozására annyival is inkább fontos lehet, mert a M. umbelláta-nak a levelei, a bőrnemű levelektől eltérőleg (Tab. II, íig. 2) külön hypodermatikus víztartó szövetet nem képeznek. E levelek, physiologiai fímctiojuknak megfelelőleg, felső bőrszövetükben is képeznek légzőnvilásokat, a hol is egy mm'

2-re 20—30 légzőnyilás esik; — ellenben 100—110 az alsó bőrszövet egy mm

2-re ; jeléül annak, hogy a leveleknek a substratumhoz való tapadása még sem oly szoros s nem annyira, hogy a transpiratorius tevékenység merőben a felső bőrszövetre szorítkoznék ; ellenkezőleg, a légzőnvilások működése az alsó bőrszöveten concentrálódik. Egyébként mind a két bőrszövet légzőnyilásai azonos alkotásúak; a zárósejteknek a melléksejtekhez való viszonya azonban nem oly charakteristikus, mint az Aroideae-nél (Tab. III, fig. 7; illetőleg flg. 8a a és a^—a

x). A k. m.-ből kitűnik, hogy a légzőnvilások a bőrszövet sejtjeivel általában véve egy színtájon állanak és ez részben annak a jele, hogy a substratum s e húsos levelek fonáka között mindig van elegendő, állandóan nedves meleg, vízgőzzel condensált légréteg, melynél fogva e légzőnyilások eo ipso sem szorulnak nagyobb védelemre. E mellett szólhat a zárósejtek hypobasalis, részben epibasalis részének a lekerekítettsége is (Tab. 11, fig. 4s, -V. AII.tábl.4-ik s a IV. tábl. 12. ábrájának egyszerű összehasonlításából is kitűnik, hogy a substratumhoz simuló levelek légzőnyilásai, ugyané növényfaj bőrnemű leveleinek a légzőnyilásaihoz képest jóval egyszerűbb szerkezetűek, — az előadottakon kívül mindez a bőrnemű levél szerkezetének ismertetésénél fog a legjobban kitűnni. Ezzel szemben feltűnő, hogy a M. coriacea légzőnyilásai H. O. JUEL id. munkájának 23. ábrája szerint mélyen az epidermis-sejtek vonalán alul esnek; ámde H. O. JUEL rajzai vázlatosak s ez oknál fogva meg sem kísérlem, hogy ebből az általam megvizsgáltakra nézve valamely következtetést vonjak le és csakis annak a kijelentésére szorítkozom, hogy a Marcgravia umbellata s a Monstera acu-