Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)
1. szám
36 RICHTER ALADÁR A Marcgravia umbellata és a Monstera acuminata e systematikai keveredettségének a vegetativ szervekre vonatkoztatva voltak morphologiailag elfogadható alapjai, sőt physiologiai s anatómiai szempontból is fennáll közöttük a rokonsági kapcsolat bizonyos szervezeti elemek analógiája alapján (a leveleken kívül pl. a chloroplastok dimorpliisnmsa; a mesopliyll sclerenchym elemei, az epidermis gyengén kiemelkedő papillái; a palissad viselkedése szemben a szivacs-parencliymával az epiphytismus révén hozza őket egymással pliysiologiailag rokon kapcsolatba stb.) Ez indított engem annak a kikutatására, hogy: 1. Az adott életfeltételek mellett minő relatióban állanak az átmenet minden fokát feltüntető levelek ugyancsak e levelek szerkezeti viszonyaival ; vagyis, hogy egy és ugyanazon ág eltérő szabású levelei között a változott életviszonyoknak (és a lieteropliylliának) megfelelőleg anatómiai szempontból van-e különbség és ha igen, miben lelheti ez physiologiai magyarázatát'? 2. All-e H. 0. JuEL-nek — a ki eddigelé első foglalkozott a Marcgraviaceae anatómiai viszonyainak részletesebb kikutatásával * — feltételesen ugyan, ámde SzvszYLowicz-tól ** már is apodictice kimondott ama tétele, hogy: a kétféle levélalaknak megfelelőleg a chloroplastok nagysága is kétféle (t. i. 5 , (J a a virágzó ág leveleiben, a meddő ág leveleiben pedig 20 fi hosszúságúak s 10 a szélességűek) és hogy a meddő ág leveleinek jóval nagyobb chloroplastjai élénkebb assimilatióra is engednek következtetni? 3. Megkísérlem annak a megállapítását, hogy H. 0. .JuEL-nek a Marcgravia polyantha, M. coriacea s a Norantea brasiliensis vizsgálatából nyert positiv tételei mennyiben egyeznek meg az én tapasztalataimmal és hogy melyek azok az adatok, a melyek a physiologiai s a systematikai anatómia szempontjából a Marcgraviaceae-ra nézve általánosíthatók volnának ? 4. Végezetül a Marcgravia umbellata s a Monstera acuminata némely rokonsági kapcsolatának a kiderítésével néhány, eddig ismeretlen adattal az Aroideae összehasonlító anatómiai ismeretét is gyarapítani óhajtom. tárgyalásába bocsájtkoznám. Legfeljebb azt említem meg, hogy GoEBEL-nek is, mint egy botanikus kert igazgatójának a tapasztalata az, hogy az Aroideae fiatalkori alakjai gyakran «Man gravi«» név alatt szerepelnek a botanikus kertek culturáiban (GOEBEL 1. c. p. 138). * H. 0. J UEL , Beiträge zur Anatomie der Marcgraviaceen. (Bihang Till. k. Svenska Vet.-Akad. Handlingar. Band 12, Afd. III. Nr. 05. Stockholm, 1887. Mit 3 Tafeln, pp. 1—28). ** SZYSZYLOWICZ, Marcgraviaceae, in Engler: Natürl. Pflanzen-Familien. Leipzig, 1893. Liefer. 82, pp. 157—164.
