Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 21/1-4. (Budapest, 1898)

3-4. szám

DE SPECIEBUS ODONTITIDUM HUNGARI.E. Horvátországban Zágráb és Lascina körül (

Y

UKOT., KOS SI

), Lepavina (B

ORB

. 1883), Stative mellett Károlyváros vidékén (Bossi). Alsó-Ausztriában Willersdorf (ULLEPITSCH), Puchberg (BRANDMAYER) ad (). canescentem accedit. Salzburgban : Kapreiner-Thal, Pinzgau (E. SACHSLEHNER). Romania: Rimnicu Yilcea in pratis montanis (GRECESCU !). Varietatem leucantham m. (flore albo, L

AMARCK 1. c. (401) in dicione nondum vidi. Aberratio praeflorens: ß 0. villosula S

CHUR

., Enum. pl. Transsilv. 1806. 511. (0. serotiná a. ealcicola S

CHUR

., ibid. exclus. synon., 0. venia Fuss FI. Transsilv. excurs. 497) «Plus minusve villosa, subincanescens.» Yarietatem sistit 0. Oclontitidis praeaestivam simplicem aut parum ramosam, ramis sat abbreviatis. Bamis sunimis et íioribus infiinis folia interjecta nulla, ex quorum axillis flores egerminarent. Exeunte julio et ineunte augusto magis ramosa fit, si'd foliis steribus interjectis nullis. A nyárelőző viritás. Még ha julius második felében és augusztus elején jobban elágazik is, közbeiktatott levele nincs, hanem a legfelső ágára mindjárt olyan levél következik, a melynek tövéből virág fakad. Budapest körül a Rákoson meg a Római fürdőnél junius második felében és julius elején, a Balaton körül egész juliusban, Gősfa (Vasvárai.), Mözs körül Szegszárd in. (HOLLÓS, julius 1889), Palics (BORB. 1879 julius közepén), Mosócz, Petrozsény (

R

ICHTER L. 1893 julius 20.) és Rodna körül (Valle vinuluj, Borberek, R

ICHTER L. 1893 augusztus 2, 12.). Serbia: Zajecar (Nisic). Rossia: Wologda (IVANITZKY, in herb. mus. nation. Budapest). -(. var. 0. stenodonta BORB., Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XXIX. 1898, 194. old., in actis medicorum atque naturae scrutatorum Hungarian, XXIX. 1898, p. 194. brevissime iudicata, ab 0. Odonliliile charactere ad (). remain vergens. Forma inter 0. rnacrocarpam et O. Ódonti

tidern media, vix hybrida, posteriori similior. Nyári alak, zöldellőbb az 0. Ódontite.s-nél; hosszabb hegye-levele, valamint nagyobb, 5—6 mm. hosszú kelyhe az 0. verna felé vonja, de tőle keskeny levele, nagyon ágas szára, valamint az apróbb virágrészei és rövid kelielyfoga is megkülönböztetik. Szélesded alsóbb hegye-levele a virágnál feltűnően hosszabb és lefelé fordul, a felsőbbek a virágnál kevéssé hosszabbak. Kelyhe foga akkora hosszú, mint a csöve vagy csak valamivel rövidebb, háromszögűén lándsás, keskenyebb, mint az O. Odontites-é, még egyszer akkora hosszú, mint a szélessége. Virága 1 cm. hosszú. Forma serotiná, magis ac O. Odo)dites virescens. Bracteis et calycibus maioribus ad 0. vemam vergit, sed foliis angustioribus, longe attenuaTermrtietrajMi Fiuetrk. XXI. köt. 30