Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 21/1-4. (Budapest, 1898)

3-4. szám

46 Í Di BORBÁS tis, caule ramosissimó, partibus florum minoribus, dentibus calycis abbreviatis etc. ab ea longe recedit. Ramosissima, ramis patentibus, foliis latiusculis, iJlis 0. Odontilidis paulo latioribus, basi latiore rotundata aut levissime subcordata sessilibus, apicem versus longe angustatis. Folia ex axillis fiorem nullám proferentia saepius ramis summis atque floribus intimis interposita. Inflorescentia foliosa, elongata, secunda, bracteis inferioribus latiusculis, 11 ores duplo superantibus, reflexis, superioribus longitudine iioíum rubrorum paulo longioribus, summis virgineis breviter cornosis. Dentes calycis, minus ac in 0. Odontitide canescentis, 5-—6 min. longi, tubum aequantes aut illo paululum breviores, triangulari-lanceolati, conspicue ac in tvpo angustiores, latitudine sua duplo longiores. Nota? cetera

3 ab illis 0. Odontilidis vix differunt. Styli vix exserti, flos 1 cm. longus. A hazának kivált nyugati részén, füves, kissé nedves helyen : Arács völgyében (1893 aug. 20.), Somló-Yásárliely meg a Nagy-Somló közt, réten, az 0. Odontites-szel (1880 aug. 29.), Kis-Márton (

A

LBACH E. Odontites-szel keverve), Trencsén, Trencsén-Teplicz (1897 aug. 23.), valamint Bosácz (HOLUBY), Párád (1872 aug. 15.) körül, Kótpusztán Bihar vármegyében, ritka. In Hungaria pnecipue occidentali rara. 8. var. 0. divergens JORD. in F. S

CHULTZ

, Archiv. 11. Fr. et Allem, p. 191 (1842—54), B

ILLOT exsicc. Nr. 604. et Adnot. 1855. p. 84! (absque diagn.), S

CHULTZ

, Herbar. norm., cent. 2, Nr. 111, anno 1851 lecta. (0. serotina b) divergens G

REN

. et G

ODR

., Fl. Fr. II. 1850, 607). A haza középtájain: Budapesten, a nádorkert körül, Pilis és Monor közt, Csép és Sziget-Szt-Miklós közt a Csepel szigeten, valamint MátraSzele körül Nógrád vármegyében, ritka. In Hungaria cent-rali rara, in Gallia magis abundat. Flores minores, 7 mm. longi, calyx 4 mm. capsula inclusa. Ramis divaricatis, foliis brevioribus, floribus minoribus a typo diversa (vide p. 46

1). Ha még a különben eltérőbb 0. rigidá-t is az 0. Odontites körébe vonnók, négy eltérése is lenne : egy nyárelőző és három nyárkövető, tehát azonkívül, hogy a solstitialis idő az Odontites-1, lihinanthus-1 stb., valamint a Gentianá-k rojtosszirmúit is nyárelőző és n}

Tärkövetö fejlődésre szakította és ilyen fajai keletkeztek; egy-egy évszakban, kivált nyár utolján, más-más helyen, éghajlat alatt és egyéb természetes körülmén}

T között több eltérés vag}

7 faj keletkezhetik, míg más fajok változatlanok is maradhatnak, vagyis mai időnkben egyformák (species monotypicae, monomorphse, e. c. Odontites litoralis, 0. Sicula).

1 Nyár utolján tehát ugyanannak a tvpusnak 1 Genticina erispata Vis., species ex deseriptione atque exemplaribus sine dubio postaestiva, quam tarnen autores (WETTSTF.IX, Die europäischen Arten der