Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 21/1-4. (Budapest, 1898)
3-4. szám
162 D; BORBÁS Descriptio specierum. 1. Odontites Odontites L. a, in libro de Spec. pl. I. 1753. p. 604, sub Euphrasia Odonlűide, exlusa var. ß. -— Typus Odontitidum in Europa frequentissiina. Exeinplaria nostra cum borealibus : Eennicis (NYLAND, Iielsingfors, legit, li. HULT) omnino conveniunt. Descriptio E. serotinae LAM. in libris botanicis pluribus bona. Cnfr. p. 460. Synonyma : Euphrasia Odontites L. 1. c. a ! NEILR., Fl. v. Nieder-Oesterr. 564! Eu fraise tardive LAMARCK, Encycl. II. 1786. p. 100! Euphrasia serotina LAM., Fl. Fr. ed. 2. 1793. III. 350. LAM., et DC. Fl. Fr. III. 1805. 474! Odontites vulgaris MOENCH, Method. 1794. 439! non STEV. (p. 46S.I O. rubra GILIB., Fl. Lithuan. II. 1781. 126. Exerc. physol. 1792. 127! ob «folia floralia minora» (jun., jul., aug.), LANGE, Handbuch 421. LEDEB. Fl. Ross. III. 261. Euphrasia Odontites (rubra) PERS., Synops. II. 1807. 150. Euphrasia Odontites var. arvensis WIRTGEN, Fl. der preuss. Rheinprovinz. 1857. 337. ßartsia Odontites Huns., Fl. Angl. ed. II. 1778. 1, 268. HOST, Fl. Austr. II. 183. REICHENB., Icon. XX, t. 106! SCHULTES, Oesterreichs Fl. II. 178! B. serotina BERT., Ainoen. Ital. 33. Euphr. Odontites var. angustifolia Coss. et GERM., Fl. Paris. I. 303. 1845. Euphr. Kochii Békésvámi. fi. 81, ob pubem canescentem, non F. SCHULTZ. Odontites serotina RCHB., FL. Germ, excurs. 1831. 359 excl. var. [is canescente. O. rubra (3 serotina, G. BECK, FL. v. Nieder-Oesterr. 1063. Per totum Hungáriáé regnum, ditione australi excepta, in pratis subliumidis ereseit, ad meridiem speciebus aliis locum cedit. A Drávától (Zákány, Drnye), a zalai Bécsétől, Gősfától (Vasvárm.) és Ivis-Mártontól Somló-Vásárhelyen, Székes-Fehérváron, Budapesten, Nyiregyházán, Békés- és Biharvármegyéken át (Vésztő, a Sziládi lápon, Ivót, Iráz) Erdélyben Sárdig, Borbándig (HAYNALD !), Vízaknáig (BICHTER L. és STEFFEK), Kecskeméttől Szécsénvig, Balassa-Gyarmatig (HAYNALD!), Váczig, Mátra-Szele, Nedeliste (BELL), Nádasd (Borsod), Somodi (Abauj, légit B EUTER ), Trencsén, Üzor (BOHATSCH!), Bohuslavica, Csütörtök (Trenesénvárm., HOLUBY), Stubnyafürdö, Mosócz, Lucski, Zólyom-Brézó, Liptó-SzentIván, Késmárk, Gerény (Ungvárm., MENDLIK) és Ökörmező (VÁGNER) körül. 1 1 Az általában elterjedt növénynek valamennyi ismert vagy ismeretlen termőhelyét itt elő nem számítom; a végső állomással inkább csak példát akarok előhozni a most ismételten megvizsgáltam növények közül.
