Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 19/1-4. (Budapest, 1896)

2. szám

Keresztényfalu község erdejéből az u. n. Vashegyen valami 200 holdnyi tiszta jegenyefenyves volt igen erősen megtámadva. A károsítás itt legnagyobb volt a magasabban fekvő tájakon. így péld. egy ledöntött próbafán a tűleveleknek körülbelől a fele volt kirágva és részben már lehullva, holott Zernesten még az aránylag erősebben megtámadott fák is legfeljebb 8

/io részét vesztették el tűleveleiknek. Ez alkalommal bejártam egyszersmind Brassó sz. k. város erdőségeinek egy részét s azok közöl a Keresztényhavas keleti kiágazásain fekvő «Noa» erdőrészben a jegenyefenyőkön szintén reá akadtam e kártételek nyomaira, de csak igen csekély mértékben és csupán a magasabban fekvő tájakon. Ha Magyarországnak azt a három különböző vidékét, a melyen a Steganoptycha abiegana eddig kártékonyán fellépett, egymással összehasonlítjuk, legott feltünhetik, hogy a megtámadott erdők mind átlag 800—1300 méternyi tengerszínfeletti magasságban és majdnem ugyanazon szélességi fok (45°) alatt fekszenek; csak Zernest és Keresztényfalu vannak valami Va fokkal feljebb észak felé. E szerint a három vidék klimatikus viszonyai is körülbelől megegyezők vagy legalább hasonlók. Ennek következtében pedig az állati és növényi élet időszakos tüneményeinek szintén egyforma időszakokban kell ott beköszönteniök és lefolyniok. A mi a szóban levő káros rovar biológiai viszonyait és egyes fejlődési stádiumait illeti, valóban azt tapasztaltam, hogy azok úgy a Karsztban, mint a Bánságban mindig ugyanazokra az időpontokra esnek. így lesz ez alkalmasint Brassóés Eogaras-megyékben is. Mielőtt e biológiai viszonyok ismertetésébe fognék, előre bocsájtom a rovar különböző fejlődési stádiumainak pontos leírását. STEGANOPTYCHA ABIEGANA DUP. Grapholitha Abiegana DUP. Hist. nat. des Lépidoptères. Suppl. IV. p. 409. tab. 83. fig. 4. (1842). Grapholitha abiegnana ZELL. Stett. Ent. Ztg. X. p. 245. (1849) ; HEINEMANN Scbmett. Deutschl. und der Schweiz. II. 1. p. 217. 393. (1863). Steganoptycha Abiegnana H.-SCH. Syst. Bearb. d. Schmett. von Europa. IV. p. 281.445. tab. 18. fig. 128. (1849); NOWICKI Enum. Lep. Haliciae orient, p. 252. 1421. (1860). Steganoptycha Abiegana HARTMANN Kleinschmett. d. Europ. Faunengebietes p. 52. 1241. (1880). rovarok a zernesti fenyvesekben*. E czikkben, mely a kártevő rovar életmódjára vonatkozólag több helyes, de ugyanannyi téves adatot tartalmaz, a szóban levő pillefaj mindenütt Grapholitha proximana név alatt szerepel.