Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 19/1-4. (Budapest, 1896)

1. szám

melyekben csupán csak az egyik vagy a másik faj lehetőleg kevés egyéne volt, fedőlemezkulturát csináltam, s ismételve sikerült ezekben másnap gametákat is találnom, de még magát az osztódási folyamatot is megfigyelnem ; ily módon más Chlamydomonadineák gametáival való összetévesztés ki van zárva. A gameták képződése éjjel történik, mert ezek párzása már a korai reggeli órákban veszi kezdetét. Ezen oszlási folyamat hasonló módon történik, mint az ivartalan szaporodásnál, csakhogy többször ismétlődik ; egy ízben nyolcz gametát is láttam egyesítve az anyasejt burkában. DILL 1 szerint azonban nem mindig fejlődik ily nagyszámú párzósejt, hanem csak négy, sőt némelykor csak kettő. A gameták 10—12p hosszúak és mintegy 5—7a szélesek; alakjuk nem mindig egyforma ós szembetűnően mutat változásokat. Többnyire azonban hengeres és kissé ovális (III. Táb. 10. ábra), van végre olyan is, melynek körtealakú teste (III. Táb. 9. ábra) kicsinyben teljesen utánozza a vegetativ egyének alakját (III. Táb. 20. ábra). A gameták teste mindig igen vékony burokkal van körülvéve, mely azonban csak akkor látszik, mikor a copulatio folyamata már megkezdődött és az összeolvadás által a párzósejtek térfogata kisebbült. Oly feltűnő burkot, mint a milyent DILL 2 rajzol, sohasem láttam. A párzósejtek testszervezete teljesen megegyezik a vegetativ sejtekével. A szervek egymáshoz való fekvése is ugyanaz. A sejtek mellső részén mindig igen feltűnően látható szemölcs emelkedik (III. Táb. 9. ábra), melyről a négy csillangó indul ki. Ezek rendesen testhosszúságuak, de sohasem oly hosszúak, mint azt DILL rajzolja. A gameták úszásakor ezek is ívalakúlag hajolnak hátrafelé épúgy, mint a vegetativ sejteké. Az említett mellső szemölcs alatt van két igen parányi vacuolum, melyek lüktetését megfigyelhettem ugyan, de részletesebb adatokat ezek működéséről nem tudok felhozni, mert ezen sejtek élő állapotban való tanulmányozása igen meg van nehezítve, egyrészt ezek rendkívül élénk mozgása által, másrészt pedig rendkívüli apróságuknál fogva. Igen jól látható rendszerint a mag is, mely a vacuolumok alatt fekszik, körülbelül 3 u, átmérőjű és máskülönben olyan, mint a vegetativ sejteké. A chlorophort jól kivennem e fajok gametáinál nem igen sikerült, de igen valószínű, hogy a Carteriák-é is lemezes ; pyrenoidot a sejtekben mindenkor láttam, épúgy néhány, jódvegyületekkel megkékülő strómakeményítőszemcsét is. A szemfolt szép vörös apró lemezke s könnyen látható. 1 DILL. Op. cit. 341. 1. 2 DILL. Op. cit. V. táb. 41. ábra.