Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 19/1-4. (Budapest, 1896)

1. szám

Az excretszemcséken kívül némelykor a beteges sejtek belsejében kisebbnagyobb űrök, nem contractilis vacuolumok is látszanak, melyek mindig a közeli elhalás előjelei. Az excretszemcsék fejlődése párhuzamban halad a strómakeményítő kiképződésével. Ha mindkét termény, úgy az excretanyag, mint a keményítő már nagyon felgyűlt a sejtekben, beáll a szaporodás, melynek mindkét nemét, úgy az ivartalan, mint pedig az ivaros szaporodást egész lefolyásában tanulmányozhattam. A vegetativ szaporodás egyszerű sejtoszlással történik. Az oszlásra készülődő sejt elveszti csillangóit és nyugalomra tér. A vacuolumok egyideig még élénken működnek, a szemfolt is megmarad, de a pyrenoid ezen állapotban rendszerint nem látszik. Ekkor áll be a sejtmag osztódása, s ezt hosszirányú fal fellépése követi, mely az anyasejtet két egyenlő félre osztja. Ezek egyikében vacuolumok és új szemfolt fejlődik, mindkét leánysejt pedig új csillangókat növeszt s ezzel kezdetét veszi az új sejtek rajzóállapota. Ez typusa mindkét Carteria-ía,j vegetativ szaporodásának, melyet néhány óra lefolyása alatt közvetlenül mikroskop alatt is megfigyelhetni. Megfigyeltem azonban egyízben, csupán C. obtusát tartalmazó fedőlemezpräparatumban oly sejtoszlást is, melynek egy pházisát Hl. Táb. 8. ábráján rajzoltam le, s mely harántirányú osztodás-nsk látszik. Mivel azonban csak ezen egy megfigyelésre támaszkodhatom, és ezen folyamatot sem kisérhettem végig figyelemmel, csak a látottak megemlítésére szorítkozva, minden következtetéstől tartózkodom. E helyen említhetem meg, hogy a közel rokon Chlamydomonas-félék vegetativ szaporodása azok rajzása közben is történik. Többször láttam készítményeimben oly Volvocineák-at, melyeket első pillanatra C. multifilis-nek néztem, míg azután behatóbban megvizsgálva azokat, kitűnt, hogy ezek két pár vacuolummal és két sejtmaggal birnak (III. Táb. 6. ábra). Más magyarázat ezekre nem is lehetséges, mint az, hogy ez esetben mozgás közben — hasonlóképen mint ez jellemző a Polytoma-iélékre — hosszirányú osztódás állott be, mely annyira haladt, hogy a csillangók, a vacuolum-rendszer és a sejtmag már megoszlott és csak a pyrenoid maradt még meg változatlanul. Sokkal complikáltabb e csinos növénykék ivari úton való szaporodása, melyet rendesen a korai reggeli órákban lehet megfigyelni és mely délfelé (legalább így van ez a téli hónapokban) már mindig befejeződik. Az ivari szaporodás gametákkal történik, melyek szervezete nagyjában megegyezik a vegetativ egyénekével s melyek ezektől főleg csak kisebb testalakkal különböznek. A C. obtusa és a C. midtifdis gamétái egyformák. Az alábbiakban leírandó vizsgálati eredményeket úgy értem el, hogy ama praparatumokból,