Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 18/1-4. (Budapest, 1895)

1-2. szám

LABOULBENIA GIGANTEA, BARLANGI BOGARAKON ÉLŐ ÚJ PENÉSZFAJ. Dr. ISTVÁNFFI GYULÁ-ÍÓI, Budapesten. Tab. n. Laboulbenia gigantea mihi. Pallide-ocliracea, stipite cylindraceo, inferne bicellulari, superne e cellulis 5—6 in series duas dispositis formato, basi attenuato et in nodulum obconicum brunneum, animalculo arctissime adhaerentem desinente, 700—800 \x longo, 50—60 fi lato, membrana crassa poris multissimis perforata ; peritliecio conoideo ocbraceo, sursum in collum pertusum, mamilla nigra terminato, 240ux60—70/i ; pseudoparaphysibus dichotome vel lateraliter ramosis, longitudinem perithecii multoties superantis, ex articulis facile secedentibus formatis, dilute ochraceis, numerosis, arcuato curvatis vel circinnatis 300—400 //xlO—20 p (ad basin), sursum apice acutis vel subconicis, stipite annulo nigro (unico) separatis ; sporidiis fusiformibus, hyalinis, bicellularibus, cellulis nucleo praeditis, 20 //x8—9 ft, cum tunica crassa 15 fi, tunica irregulariter incrassata. Differt a Laboulbenia armillari BÉRLÉSE (Laboulbeniaceae p. 14. t. II. apud Saccardo, Sylloge Fungorum. VHI. 1889. p. 911.) magnitudine, totus fungus (stipes et peritliecium) 900—1200//. altus, 60—70/i latus, (species maxima Laboulbeniacearum), membrana poris perforata, perithecio obconico 240//x: 60—70 fi, stipite cylindraceo longissimo 700—800/i longo, 50—60/.« lato, pseudoparaphysibus arcuato curvatis vel circinnatis, numerosissimis, perithecii longitudinem multoties superantis, apice acutis vel subionicis stipite annulo nigro unico separatis. Habitat in elytris, pedibus thoraceque Pristonychi cavicolae ; légit et bénévole communicavit Dom. LUDOVICUS BÍRÓ in antro prope Raduc, comit. LikaKrbava Croatiae, 1894. Prima Laboulbeniacearum species cavicola. A Laboulbenia gigantea, mely a Pristonychus cavicola nevű futóbogaron él, a legnagyobb az eddigelé leirt Laboulbeniaceák között. Az egészen kifejlett példányok hossza 1200/i, tehát több egy milliméternél. A L. gigantea a bogár testén sárga serték alakjában jelenik meg s így a különben sima futóbogarakon azonnal szembeötlik. A most feltalált faj az első Magyarországon, e penészek keletfelé való elterjedésének határa eddigelé Bécs vala, a családnak ez a képviselője, mely a horvát hegységből ered, azt mutatja, hogy hazánkban is bizonyára nagyobb körben tenyésznek.