Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 18/1-4. (Budapest, 1895)

Tartalom

Ián fehéres foltokat kapnak, ezek mindinkább összeolvadnak s a hát és fark tetején befödő szennj^es fehér mezővé alakulnak, melyenk külső csipkés széleit sötétebb barna szegély kiséri, de sötét pettyeknek nyomuk sincs. A színruha ilyetén alakulata a M. Montandoni álczájának hasonló színeződése emlékeztet, a mi különben korántsem meglepő, mert ismeretes, hogy a M. Montandoni felnőtt alakja s a, pettyes gőte nősténye között színezett és mustrázat tekintetében sok hasonlatosság van. Ivarérett álczák. Ivarérett álczákról JULLIEN és SCHREIBER emlékeznek meg s legújabban Dr. WESTHOFE Münster környékén július első napjaiban fogott 80 mm. hosszú ivarérett nőstény álczát írt le, mely petevezetőiben teljesen megért, fehérjeburokkal ellátott petéket hordott s külső jellegeiben és színezetében részben a rendes fejlődési! álcza, részben a kifejlett állat tulajdonságait viselte. Véleményem szerint az ilyen ivarérett álczák a megelőző évben késő tavaszszal lerakott petékből keletkeznek, melyek ugyanabban az évben nem érhetvén el teljes fejlettségüket, a vízben kénytelenek maradni, álcza állapotban kitelelnek s következő tavaszszal kedvező táplálkozási viszonyok közé jutván, hirtelen megnövekszenek és ivarszerveik is teljesen kiképződnek. Leirásaim alapjául a Brassó és Temesvár környékén különböző időben gyűjtött 30 drb. álcza szolgált. 5. Molge eristata LAUE. Dr. LEYDIG, op. cit., p. 22. Dr. SCHREIBER, op. cit., p. 53. Dr. J. v. BEDRIAGA op. cit., p. 397. Alaki tula]'donságok. A tarajos gőte álezája az összes európai Salamandrinák-éi között a legnagyobb ; a kezeim közt levő legnagyobb példány ugyan csak 70 mm. hosszú, BEDRIAGA azonban 82 mm. hosszú álezákat írt le. Már a nagyon fiatal, mintegy 27 mm. hosszú álcza is vaskos termetű s mentől inkább növekszik, annál zömökebbé válik. Feje igen nagy s nagyon széles ; szélessége a végtagok beízülése távolságának csaknem 8

A-ed részét teszi*; szélességénél hosszabb ; hátulról előfelé meredeken lejtősödik, oldal felé meredeken csap le, az orr csúcsa felé alig keskenyedik. Az arezorr rövid s nagyon tompa, széles ívben lekanyarított, a csuka orrához hasonló. Szemei nagyok, oldalt, de meglehetősen magasan állók ; a szem függélyes átmérője fiatal álczákon nagyobb, idősebbeken kisebb, mint a * Dr. BEDRIAGA következő állítása : «Kopfbreite die halbe Länge der Entfernung der Insertionen von Vorder- und Hintergliedmassen nicht erreichend» annyira érthetetlen előttem, hogy ezt a több faj leírásában ismétlődő hibát egyenesen helytelen fogalmazásnak vagyok hajlandó betudni.