Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 16/1-4. (Budapest, 1893)
1-2. szám
19. ZACHARIAS 0., Die Thier- und Pflanzenwelt des Süsswassers. I. Bd. 1890. 20. ZELINKA C. Studien über Räderthiere. Z. f. w. Z. 34 Bd. 1886, p. 140. 21. ZELINKA C, Der Raumparasitismus und die Anatomie von Discopus synaptae. Zeitschr. f. wiss. Zoologie, 47 Bd. 1888, p. 353. Taf. 30 —34. 22. BARTSCH S.. Rotatoria Hungária). Budapest 1877. 23. CARUS-GERSTAECKER., Handbuch der Zoologie 2 Bd. 18G3. 24. ECKSTEIN K., Die Rotatorien der Umgegend von Giessen. Zeitschr. f. wiss. Zoologie 39 Bd. 1883, p. 343. Taf. 23 -28. 25. LEYDIG F., Ueber den Bau- und die systematische Stellung der Räderthiere. Zeitsch. f. wiss. Zoologie G Bd. 1854, p. 1 — 120. Taf. 1—4. 2G. SCHOCH G., Die mikroskopischen Thiere des Süsswasser- Aquariums. Leipzig 1868. I. A CYPRIDICOLA PARASITICA n. gen. n. sp. SZERVEZETI VISZONYAI. a) A test hülse formája és burka. Az eddig ismert Rotáloria-í&jok egy részének teste vagy több-kevesebb egymásba tolható ízből áll s az ízeltség vagy az egész testre kiterjed, mint a PJiilodinidae család fajainál, vagy pedig csak a lábra, minta Notommata genusnál s a vele rokon nemeknél, vagy pedig a testen és lábon izeltségnek semmi nyoma, mint általában a Floscularidae, Melicertidae, Brachionidae stb. családoknál. A Cypridicola parasitica testének külső formája után az említett csoportok közül az utolsóba tartozik, a mennyiben teste egyszerű, tagolatlan tömlő, az izeltségnek vagy gyűrűzöttségnek minden nyoma nélkül (I. tábla, 2., 9. ábra) s e tekintetben az Ascomorpha-, Sacculus- és A>»/rara-genusokra emlékeztet, annyival is inkább miután lába nincs, épen mint az említett genusok fajainak. Különben eltekintve a láb hiányától, a Cypridicola parasitica teste külső formájának tekintetéből, nagyon emlékeztet a Notommata lacinulata fajra. Tön lőforma teste ugyanis mellső és hátsó végén kissé csúcsosodott s különösen a hátsó végén, minek következtében legnagyobb átmérője közepére jut. Homloka némileg a hasoldalra hajlik és lejtősen kerekítve megy át a kerékszervekbe. Hátoldala erősen íves, miután a hasoldalon fekvő petefészek s ennek nyomása következtében a bélcsatorna mintegy kicsúcsosítja. (I. tábla, 2., 9. ábra.) Hasoldala majdnem egyenes, lapos, s csak a petefészek irányában emelkedettebb a petefészektől okozott nyomás következtében. Testének fölületét meglehetős vékony és hajlékony cuticula takarja, a mely mindenütt sima, egyenlő átmérőjű, kivévén az ivarnyilást, a mely körül meglehetős vastag gyűrűvé tömörül (I. tábla, 2., 9. ábra), minek