Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

ADATOK A GUBACSOK ELTERJEDÉSÉNEK ISMERETÉHEZ KÜLÖNÖS TEKINTETTEL BUDAPEST KÖRNYÉKÉRE. SZÉPLIGETI GYŐzö-től Budapesten. Az állatvilág külömböző tagjai okozta rendellenes képződményeket, a gubacsokat több év óta megfigyelvén, eddigi eredményeimmel számolok be ez egybeállításban, első sorban azért, bogy e tárgyra vonatkozó hézagos adatainkat különösen hazánk flórájának tekintetéből valamennyire bővítsem. Az áttekinthetőség czéljából az anyagot a növénynevek betűrendje szerint rendeztem és a rövidség kedvéért az irodalomra csak ott hivatkozom, hol azt a név hiánya miatt és a hosszadalmas körülírás helyett a felismerhetőség tekintetéből szükségesnek Ítéltem. A felsorolt alakok legnagyobb része ugyan Budapest környékéről való, de egyes adatok az ország más vidékeiről is származnak. A csillaggal megjelölt és még nem ismertetett gubacsoknak csakis leírását közlöm, mert ezen képződményeknek egyúttal állattani szempontból történő méltatása czélom nem volt, másrészt meg a körülmények som voltak az ezen irányú megfigyelésekre alkalmatosak. ACER L. Phytopius. Erineum-mal kitöltött mélyedések az erezet mentében. (FR. Löw, Verh. zool. bot. Ges. 1875, p. 621.) Kamaraerdő (A. campestre L.) Phytopius (Cephaloneon solitarium Br.). Közönséges az A. campestre L.-én. Phytoptus (Cephaloneon myriadeum Br.). Közsg. (A. campestre L.) l

}

hytoptus (Ceratoneon vulgare Br.). Zugliget, Dobogókő (A. Pseudoplatanus L.), Balaton-Füred. (*A. tataricum L.) * Cecidomyia sp. Levélgubacs. A. 2—3 mm. átmérőjű, szabálytalanul szétszórt s különböző számban előforduló gubacsok a lemez mindkét oldalán kiemelkednek -— a felsőn jobban — s alul nyílnak. A cecidiumok legtöbbjét udvar veszi körül, melynek belső gyűrűje sárgászöld, a külső pedig pirosas színezetű. Vadaskert-hegyen ; május végén már üresen. (A. tataricum L.)