Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

AEGOPODIUM Podagraria L. Psylla (Trioza) Aegopodii FR. LÖW. Zugliget. ALNUS L. Erineum alneum Pers. Párád, Tátra-Füred (A. glutinosa L.). Phytopius (Cephaloneon pustulatum Br.). Tátra-Füred, Dobsinai jégbarlang. (A. glutinosa és incana L.). ARTEMISIA. L. Phytoptus. Csücshajtás-deformatio. (FR. Löw, Verh. zool. bot. Ges. 1879, 716. 1.) Lipótmező, Sashegy, Aggteleki-barlang (A. campestris L.). Phytoptus. Tüszőszerű levelgubacsok a levél felszínén. Zugliget, Párád (A. vulgaris L.). Phytoptus. Molyhos levelgubacsok. (FR. Löw, Verh. zool. bot. Ges. 1881, p. 2.) Sashegy (A. campestris L.), Promontor (A. pontica L.). * Phytoptus. Erineum-mal födött és eltorzított levelek. Bakos (A. pontica L.). Apion sulcifrons Germ. Sashegy (A. campest.). Cecidomyia Artemisia

1 Bouché. Mindkét alakban a Sashegyen. (A. campestris L.) Aphis gallarum Kaltb. Közönséges. (A. vulg. és campestris L.) ASPERULA cynanchica L. Cecidomyia asperula: FR. LÖW. Sváb- és Csiki-hegyeken. Phytoptus. Virág-elzöldülés. (FR. LÖW, Verh. zool. bot. Ges. 1879, p. 716.) Drevenyik-hegyen Szepes-megyében. ASTER alpinus L. * Cecidomyia sp. A 10 mm. átmérőjű zöld színű gubacsok a tőkén ülnek s gömbalakúak, a csúcs felé kissé elkeskenyednek. Képződnek azon rügyekből, melyekből ezen növénynél a meddő levélcsomók fejlődnek ki. Minden tőkeágon csak egy-egy gubacs van, melyeket alul 3—4 kifejlődött levél vesz körül. A gubacsot alkotó levelek között élnek az álezák többes számmal. Magas-Tátra Drechselhäuschen nevű alpesén a törpefenyü regióban. BETULA pubescens Ehrh. Phytoptus (Erineum betulinum Schum.) Tátra-Füred.