Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

30obs. n calc. 0112:1102 =45° 13' 1 45° 3'—" 0112:0445 = 12 3 3 12 1 32 0112 : 0 . 14. T4. 1 = 59 30 I 59 3(5 1 6 4153:5143 =17 49 2 18 7 10 0112:5143 = 51 34 2 51 56 7. Az első generátió egy kristályán pedig, a Pyrit kéreg eltávolítása után, a csúcsra letelepedett későbbi képződésű kristályka némely lapjaival az alábbi, jobbára közelítő szögértékeket határoztam meg: obs. calc. 2131 : 3121 = 35° 26' 35° 35' 44" 2131 : 2311 = 75 16 75 22 10 2131: lOll = 28 43 ca 29 1 47 1011: 1102 = 38 14 ca 37 27 30 10T1 : II01 = 74 57 74 55 — Ol TT: 2131 = 76 23 76 3 13. Egyik kézi példányon a későbbi Calcit kristályok oly bőven telepedtek le, hogy csak figyelmes megtekintés után lehet itt-ott a hasadási lapokon az első kristályok Pyrit kérgét fölfedezni. Ennél a kristályok sokszorosan ismétlődnek, úgy hogy azoknak habitusa inkább skalenoéderes. A Calcit szine az összes megvizsgált példányokon szürkés, fehér, víztiszta. b) Baryt. Fehér szinű, nagy leveles darabokban, melyeknél a felületeken vastag táblás kristályok végei lépcsősen látszanak. Egy példányon vagy 20 nagyobb kristályvég egyforma orientálással bújik ki, de az egyes végeken többszörös ismétlődések láthatók, úgy, hogy a MILLER-féle állásban a básis és a prisma lapjainak felülete háborgatottá válik. Csakis az apró kristályok lapjai simák. A prisma lapjain a nagyobb kristályoknál részint vicinális lapok észlelhetők, részint ismeretes makro- és brachy-prismák, de a legkülső sík csakis az első prisma lajjja. A kristályok alakjai: c . (001). oP, igen fényes, de háborgatott felülettel; m .(110). oo P

} rendesen kissé homályos és az említett tektonikai sajátságokkal; cl. (102). V2_Poo

} rendesen minden kristályon fényes sima lapokkal jól kiképződve; a prismákból még meghatározható volt: k. (130). oopÁ mint keskeny csík, ellenben X . (210). oojP2 és Tj. (320). ooP

3/-2 elég jól és sima felülettel kiképződve. Ez utóbbi prismák a nagyobb kristályokon észlelhetők úgy, mintha anyag hiánya folytán a szokott m . ( I 10). oop sík felülete apró kristályvégekre bomlanék, a melyek különböző szíutájakban ugyan, de egyközesen