Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

31­orientálva vannak. Észlelhető volt még mint igen keskeny csík a b . (010). oopoo is és mellette sűrű rostozás vicinális lapokra utalt, a melyek brachy­prismák lehetnek. A kristályokon még az o . (011). Poo fényes lapocskái is meglelhetők, a melyeket két brachypiramis szeg ugyan be, de ezeket fényük daczára sem határozhattam meg, mert a vicinális prismalapok zavaró hatása részben reájuk is átterjed. A fősor piramisaiból nyomokban az r. (112). VaP és némelykor a q. (114). lUP képződött ki, rendesen alig észlelhető csíkok alakjában. Az első prisma lapjairól végre megemlíthetem a horizontális irányú vonalazást. A kotterbachi Baryt kristályok összes alakjai tehát: b . (010). ooPoo k . (130) . oo P3 c . (001). oP o . (011). Poo X . (210). ooPá öí. (102). V2P00 71 . (320). 00PVa r. (112). VaP m. (110). 00 P q .(114). 74 P. Az 0 (011). Poo körül csoportosult brachypiramisok részint a [011 : 110] övbe tartoznak, részint laposabbak ennél. A mért szögértékekböl említhetem : obs. calc.' m : : ill 6 = 1 10: 110 = 101° 40' ior 3 36' 4" b : : m = 010: : 1 10 = 51 5 ca 50 48 2 h : : k = 010: : 1 30 = 22 45 ca 22 13 50 ill : : X = 110: : 210 = 17 3 17 — 53 tri :7j - 110: : 320 = 10 26 10 39 58 C : :d. = 001 : : 102 = 38 53 38 51 — c : : 0 = 001 : : 011 = 52 37 52 43 25 111 :o = 110: : 011 = 59 41 59 48 25 c \ •<1 = 001 : 114 = 27 2 ca 27 27 37. A III. tábla 18. rajzán ezen kristályok habitusa látható, a jellemző: c, 111, (1, 0, b és r alakokkal. Egy Baryt példányon a kristályokat egy oldalon egy barnás-sárga Limonit-szerű anyag borítja, a vaskos darabokon pedig sulíidok nyomai és behintve egy apró szemekben mutatkozó fekete érez lelhetők. c) Egyéb ásványok Kotterbachról. Siderit: sötétborsósárga színű, a melyre láthatólag érez zárványoktól ibolyás-szürke színű Quarz kristályok telepedtek le. A Sideritet szép feher Bai napát selymes fényű apró, gömbölyű rhomboéderei borítják. * Természetrajzi Füzetek, 3, p. J 73.

Next

/
Thumbnails
Contents