Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)
Tartalom
29képződés mellék körülményei a kristályok habitusát tetemesen befolyásolhatják. Ennek ellenkezőjére a Quarz a legkiválóbb példa, a melynek habitusa a legkülönfélébb képződési esetekben vagy ásványtársaságban sem változik el. A kotterbachi Calcitnál midőn a második generátió letelepedett, a már meglevő kristályok egységesen nőttek ugyan tovább, de mig az első kristályok skalenoéderek (R3) voltak, addig az ujabbak a R'6-ból haladva igen meredek skalenoéderes, az oszloposhoz közelítő módon növekedtek, mig a tetőzésen a negatív rhomboéderek képződtek ki. A III. tábla 15. ábrája ez ujabb képződési! kristályoknak képe, a melynél azonban az igen meredek és görbült alakok helyett az első prismát c. oo R szerkesztettem meg, mint határalakot az oldali lapok gyanánt. Látható, hogy ezen fiatalabb kristályok legtetején a <)(0112). —VaR jól kifejlett lapjai vannak, a melyek az első positiv rhomboéder skalenoédereinek megfelelő övek szerint igen sűrűen vonalasak ; ez a rostozás ismeretesen jellemző a —VaR lapjaira nézve. Ez alak lapjai ezenkívül látszólag a sűrű rostozás folytán nem síkok, hanem mintha egy vicinális negativ skalenoéderre bomlanának fel, mert a kombinálási él a következő meredek negatív rhomboéderrel következetesen egy jobbra-balra lefelé haladó görbe vonal. A —VaR alatt az y. x(0445).—Vs// van, melynek lapjai a tetőzésen dominálnak. E lapok tükrözése igen élénk, de felületük kissé háborgatott, horizontális irányú finom hullámos vonalacskák folytán. A positiv oldalon az x. x (4153). R 5/s skalonoédernek közepes nagyságú lapjai képződtek ki, a melyek az [1120: 1011] és a megfelelő övek szerint szintén rostosak, némelykor barázdásak. A tetőző lapok ezen rostozási viszonyát a III. tábla 17. rajzán láthatni, mely a felsorolt alakoknak egyenes projekcziója a básisra. A x alatt egy igen meredek és tompa positiv skalenoéder van, mely már az első oszlophoz c. x (ÍOTO). 00 R közeledik és a negativ rhomboéderek övében egy ugyancsak igen meredek rhomboéder járul a kristályoknak oszloposhoz közeli habitusához. De ezen igen meredek alakok, főleg a positiv skalenoéder lapjai oly annyira görbék és zavaros felületűek, hogy meghatározásuk nem sikerűit; csak egy esetben tudtam a meredek negativ rliomboédert aránylag zavartalan felülete folytán megmérni és megállapíthattam, hogy az a —14R. x(0.1414.1). A kotterbachi Calcit összes meghatározott alakjai tehát a következők : r . x (2131). //3, p . x (lOTl) R az első kristályoknál, ellenben : <1. x (0112). — Va R, y.x (0 445). — 4/s R, x. x (4153). R'/s és x(0.14.14.1).—1422 a későbbi képzödésűeknél. A mért és számított szögértékek — ez utóbbiak alapjául az loT I : T101 = 74 3 55' hajlást véve — a következők :
