Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)
Tartalom
-28 obs. calc.* d :l = 102 104 = 16° 32' 16 3 54' 50" c : 0 = 001 011 = 52 42 52 43 25 b :o = 010 011 = 37 20 37 16 35 b : ill = 010 110 = 50 51 50 48 2 m 0 = 110 011 = 59 45 59 48 25 c r = 001 112 = 46 55 ca 46 6 22 c z = 001 111 = 64 10 64 18 35. A gyűjtött darab egész tömegében csak a Baryt kristályok csoportos összenövése. 0 Kotterback. Ezen jól ismert bányahelyről származó következő darabok jutottak a nemzeti Múzeum birtokába. a) Calcit. ZEPHAROVICH ** emliti, hogy Kotterbachon szép Calcit kristályok ritkaság gyanánt Quarzdrúzákon találhatók. Újabb időkben a Calcit Kotterbachon úgy látszik bővebben kerül kézre, borsósárga szinű Sideritre letelepedve, több tekintetben érdekes kristályokban. Az elmúlt 1885. évi budapesti országos kiállításon is látható volt ezen csinos előfordulás, a melyet KLUG NÁNDOR úr állított ki. A példányokon, melyeket a magyar nemzeti muzeum BAKUS PÁL bányatiszt úrnak köszön, a Calcitnak két generátiója kiilönböztethető meg. Az első kristályok igen egyszerűek voltak (III. tábla, 14. ábra), nevezetesen az 223 x .(2131). r, mint a legnagyobb alak, a tetőn az R-nek x .(lOTl ).p közép nagyságú lapjaival. Ezen kristályokat parányi Pyrit kristályokból álló kéreg vonta be, a melyet késsel elválasztani aránylag könnyen lehet. Ezután újból a szénsavas mész telepedett le, még pedig az első generátió kristályaival tökéletesen egyformán orientált Calcit kristályok alakjában, de teljesen más, komplikáltabb alakokkal (III. tábla, 15. ábra). A felületen tehát mindenütt ezen második képződmény kristályai láthatók és a Pyrit kéreg folytán azokban jól felismerhető az első generátió kristályaiból való mag. Ha letörünk egy ilyen kristályt, látható hogy a hasadás egységes, úgy hogy csak a kibukkanó Pyrit határ árulja el az első képződésű kristályt. A példány némely helyein a Pyrittel bekérgezett első kristályok majdnem teljesen szabadon láthatók, de hegyükre a későbbi képződésű kristálykák már letelepedtek. A III. tábla 16. rajza egy ilyen, lehasított kristály képe, a Pyrit takaró elhagyásával. Ez az eset is csak további példa a Calcitnál jól ismert tényre, hogy a * Természetrajzi Füzetek. 3. p. 173. ** Mineralogisches Lexicon. II. Bel. 1873. p. 84.