Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

27A számításnál MILLER adatait * használtam, a melyeket ZEPHAROVICH is kimerítő munkájában alapul vett. c) Egyéb ásvány oh a Kis-Hnileczröl. Quarz: Limonitra letelepedett szürke színű kristályok, a melyek kissé sugaras csomókban a főtengely irányában elnyúltak és szorosan egymás mellett képződtek ki úgy, hogy az oldallapok helyett az összenövési, többnyire igen hegyes háromszögalakú felületeket látjuk; a végeken a Quarz szokott rliomboéderes tetőzése észlelhető. Pyrit: nagy, mállani kezdő kristályok [ I'/"]' szórványosan apró fehér-víztiszta Quarzzal. Baryt. Középnagyságú (5—8 mm. max. széles . 2—5 mm. vastag) kristályok sűrű csoportja, a melyek fehér színűek, itt-ott a felületen sárgásak. A kristályok csak egyes végeiken átlátszók, víztiszták, legnagyobbrészt át nem látszók, tejfehérek. MILLER szerint állítva azokat, látható hogy a básis szerint vastag táblásak és kombinálásuk a közönséges. Legnagyobb a c . (001). oP, melynek felülete sima; utánna az m . (110). ooP következik, melynek lapjai fényesek ugyan, de horizontális irányban sajátságosan vonalasak, mintha a básisnak megfelelő hasadási irányok mentén valamely oldószer vonalakat mart volna ki. Két makrodóma és egy brachydóma van még a kristályokon, nevezetesen : d. (012). V2P00, l. (104). V4P00 és 0 . (011) . Poo

; ezek közöl a d rendesen legjobban kifejlett, míg az / felülete kissé zavart. A kristályokon a b. (010). 00P00 is mindig található, de felülete rendesen homályos. Egynéhány kristályon végre, mint finom csík a z . (111) . P és az r. (112). VaP is nyomokban föllelhető. Az összesen észlelt alakok tehát: 6' .(001) . 0P o.(011) . Poo m .(110). 00 P b. (010). 00 Poo d .(102) .V2P00 0.(111). P / .(104). V4P00 r .(112). VaP. Mindezen alakokat, az r kivételével a III. tábla 13. rajzán látni, a szokott kifejlődésben. A kristályoknak jellemző sajátsága, hogy számtalanszor ismétlődnek az egyközes vagy majdnem egyközes összenövés folytán, minek következtében a lapok felülete a mérésre kevésbbé alkalmas, ámbár a nagyobb lapok tükrözése igen jó. A következő szögértékek tehát inkább csak a meghatározás czéljaira alkalmasak. * Mineralogy, ]>. 5í>7.