Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)
Tartalom
21A III. tábla 7. rajzán láthatni ezen kristályok jellemző képét. Az egyes alakok közöl az m. (110) és d. (101) lapjai aránylag simák, de tükrözésük nem tökéletes; a legnagyobbalak 0.(012)] a jellemző módon a bracliytengely irányával egyközesen sűrűn és az ismétlődések folytán olykor mélyen barázdás. Az Arsenopyrit ismeretes két ikerösszenövésére is találtam példákat. A kristályok egyike az m . (110). ooP szerint való iker, úgy azonban, hogy összenövési lap az m egy lapjára normális sík, minek következtében az ikerkristály szívalaku; a III. tábla 8. rajza majdnem a természetes nagyságban ábrázolja ezen ikert, a hol a bracliydóma jellemző rostozottsága is látható. A másik ikerkristály a d. (101) . Poo szerint alakult; a rajzban (III. tábla, 9. ábra) ez is a természetes nagysággal majdnem megegyező méretekben szemlélhető. A mi ezen Arsenopyrit vegyi alkotását illeti, azt kérésemre LOCZKA JÓZSEF kartársam szíveskedett kideríteni. Ide vonatkozó és már közölt * eredményeiből látható, hogy a bindti Arsenoprit meglehetősen megfelel a FeAsS alkotásnak: obs. • calc. S 20. 10% 19.650/0 As 45.12 46.02 Fe 35.04 34. 33 Co 0. 06 — 100.32 100.— Fajsúlya: 6.0896, három meghatározás középértéke gyanánt, LOCZKA ur szerint. Végül megemlíthetem, hogy az Arsenopyrit társaságában borsósárga Siderit levelecskek figyelhetők még meg. b) Tuvmalin. Egy fehér, nagy leveles Calcit és sötét borsósárga Siderit érintkezési példányán e két ásvány között szürke Quarz van, a melybe vékony, hosszú Turmalin kristályok nőttek. A Turmalin helyenként sűrű csomókban képződött, láthatólag a Siderit határa mentén ós innét a tű alakú, 2 cm.-nél is hosszabb, feketének tetsző kristályok szétágazó csomókban a Quarzot és Calcitot keresztül kasul hatják, másrészt pedig a Sideriten vékony Turmalin erecskek húzódnak át. Az előfordulás a Calcit és Siderit közé foglalt Turmalin, illetőleg Quarz zárvány jellegével bír. A Turmalin kristályokat a darabról sav segélyével választottam el, de így is csak töredékekre tettem szert, a melyek között alig akadtam tetőzött kristálykákra. Ezeken a másodrendű prisniát s . (1120). ooi J2 és az első rhomboédert it'. (IOil) figyeltem meg. * Toi-mészetrajzi Füzetek. 9, p 289.
