Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

22A prisma lapjai többnyire a főtengely irányával egyközesen rostosak, az igen fényes rhomboéder lapok felülete sem tökéletes. Mérési eredményeim: s : s' = 60° 17'. 12 R:R! = 47 22 . 8. A szürke Quarzon egy esetben a szokott kombinálást észlelhettem, de a Sideritben itt-ott víz-tiszta, mindkét végen tetőzött Quarz kristálykák is lelhetők. c) Calcit. A keményebb agyaggal itt-ott beborított Calcit fehér színű és leginkább az R3. (21 Hl) skalenoéderben képződött ki, melynek csúcsán a.jellemzően rostos —

1Í2 R. (0112) igen fényes lapjai vannak. Az R?> lapjai homályosak, úgy hogy csak a nagyobb kristályoknál lehetett kézi goniométerrel azoknak hajlását igen közelítően megmérni. A kristályokra nézve igen jellemző még egy igen tompaszögű és meredek negativ skalenoéder is, de ennek felülete annyira görbült és horizontálisan haladó hullámos vonalakkal borított, hogy a tengelymetszéseket biztossággal meghatározni nem lehetett. Az Ü3 elvétve önállóan is, mindkét póluson kiképződött kristályokban található. d) Sp halerit. Sötét borsósárga Siderit az alap, melyre a Sphalerit letelepedett. A Siderit nagyobb rliomboéderes kristályai a felületen elmállottak, úgy látszik ennek folytán apró lemezekre fölcserepesednek s a hasadási vonalak finom sűrű sorozata látható; a rhomboéder pólus élei gömbölyűk és azokon a hasadási vonalak mintegy a —V2 R alakot idézik elő. Itt-ott aprócska bolyhos, lencse alakú Siderit kristályok is megfigyelhetők, melyek újabb képződéseknek látszanak. A Sideritet egyébként egy világos barnasárga, lágy és eltávolítható anyag (vasoxydhydrát LOCZKA kémlelése szerint) borítja, majd pedig igen apró víztiszta Quarz kristályok kérgezik. A Sphalerit magános kristályokban van a Sideritre hintve, részint az említett kérgek alatt, részint azok fölött. A legnagyobb kristály maximális kiterjedése 4—5 mm.; a nagyobb kristályok sötétbarnák, az aprók pedig barnás-vöröses színűek. A kristályok jobbára 303 egyszerűek és az (101). 00 0, x(311). Q ' alakokból állanak; a lapok fénye bágyadt. Domináló alak a 00Ö. obs. calc. 311: 101 = 31° 23' 31° 28'56". A (311) lapjai rendesen gömbölyűk. Ez érdekes példányt a nemzeti Múzeum FILLINGER KÁROLY igazgató úrnak köszöni.