Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

lőÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK. SCHMIDT SÁNDOR-ÍÓI Budapesten. (in. Tábla.) 1. HYPEESTHEN A POKHAUSZ HEGYBŐL. 4 Az Augit csoport ásványait tanulmányozván, DR. SZABÓ JÓZSEF egyetemi tanár úr egy szabad kristályt átadni szíveskedett, a mely külseje szerint jelleges Augit volt, oszlopos, átmetszete nyolczszögű, a végeken azonban eltörött. Hosszasága átlag 3—4, vastagsága pedig 1-5 mm. és a följegyzés szerint ez nagyszemű Augit-trachytból való, Selmecz vidékén, a Kis-Szitnáról lejöve a Pokliausz-heyy csúcsáról. A kristály lapjai tükrözés tekintetében silányak voltak, úgy liogy a prismaöv lapjainak hajlását csak az orientálás czéljából mértem meg. A szögértékek az Augitok értékét a tág észlelési határon belől megütötték és ezután a kristályt a meghatározott szimmetria-síkra ragasztottam és egy avval egyközes lapot csiszoltam, hogy az elsötétedés orientálását az átlátszó lemezen meghatározhassam. A kristály csak lassanként világosodott, azonkívül sok Mágnesvas zárvány és keresztül kasul haladó harántrepedések a csiszolást igen akadályozták. A mikroskóppal vizsgálva végre tetemes pleochroismust es a prismaöv tengelyéhez szabott elsötétedést észleltem, a színek a málnasi Hypersthen kristályokra emlékeztettek.* A polárossági készülékkel a metszeten át két optikai-tengely képét láthattam, a tengelyek síkja a lemezre normális irányú volt és egyúttal a prisma éllel egyközes, a tengelyképek pedig a középponthoz szimmetriásak. Ezek után tudhattam, hogy Hypersthen kristálylyal van dolgom. Ez észleléssel, mint az alábbiakból látható, CROSS úr állítását csak megerősíthetem, a ki ismeretesen nemcsak több jelleges magyarhoni Augit-Andesitről, hanem Selmecz távolabbi környékének néhány más pontjáról is közölte, hogy e kőzetekben a pyroxénes elegyrész többsége Hypersthen. A dolog tehát az u. n. Augit-Andesiteknél mai nap úgy van, hogy azok pyroxénes elegyrészeit ismételve részletesen áttanulmányozni szükséges, mert bízvást állítTermeUzet rajzi Füzetek, !t, p. 51 éti 313.