Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

16 hatom, hogy azokban esetenként a Hypersthennek általában véve eddig nem is sejtett fontos szerep jutott.* A Pokhausz hegyről való kőzet sűrű, nagyszemű; sötétebb alapba foglalt nagyobb kristályokat tartalmaz, melyek részint fehér, víztiszta Földpátok, részint az Augit külsejű Hypersthenek. Hypersthenekkel a kőzet telidestele van, Augitot ellenben nem találtam. Egynéhány Hyperstlien kristály tetőzve volt és ott a nagy básison kívül még egy lapos piramist észlelhettem. Ez a habitus a fiatalabb eruptív kőzetekből származó Hyperstlien kristályoknál eddig alig ismert dolog.** Az alakok meghatározására 13 kristályt mértem meg és e részben a FuEss-féle tükrözési szögmérő — a 2. számú modell — kitűnően szolgált, mert a kisebítő 5 távcsővel a legsilányabban tükröző lapok is mérhetők voltak. A pokhauszi Hypersthen kristályok alakjai ezek szerint : *** a . (100). oopoo M. (llO).oop b .(010). co Poc, n . ( 210). oo P2 c .(001). 0P e . (124). VaP2 A piramis és básis minden tetőzött kristálynál kiképződött, az n prsmát azonban csak egy esetben észleltem. A III. tábla 1. rajzán láthatni ezen kristályok habitusát, a 2. ábra pedig ezeknek egyenes projekcziója a básisra. A vertikális szimmetria-síkok rendesen egyforma nagyok, ha különböző nagyságúak, úgy többnyire a makrovéglap nagyobb a másiknál. A kristálylapok felülete igen rongált, sokszor majdnem fénytelen, úgy hogy a tükrözés jósága minden lapra nézve egyforma csekély fokú. A mért ós számított hajlások táblázata az alábbi, a hol n a mért élek számára, ± d az egyes mért értékek közép különbségére vonatkozik, k alatt pedig a mért kristályok száma van. ob«. n +cl k calc. a: m — 100 : 110 = 45° 48'. 48. —'°T. 11. * b:e =010: 124 = 60 42. 4. —10 . 2. * a:e = 100:124 = 76 10. 6.- 8. 1. 76° 14' 4" a :n = 100: 210 = 27 21ca 1. 1. 27 12 38 a:b:c= 1.028: 1 : 1.167. Optikai tekintetben a három szimmetria-sík szerint kimetszett lemeze* L. egyúttal: JUDD, Geological Magazine, April, 1885, p. 173. Ujabban az auvergne-i Szabóit kristályokra nézve is kiderült, hogy azok Hypersthenek (K. OEBBKKE: Bull. d. 1. soc. mineral, d. France, 1885, p. 46). ** Legújabban BECKE ismertetett déli Bukovina kőzeteiből származó Hypersthen kristályokat — a melyeket sajátságosan Brunzitoknak nevez —; ezeknek kombinálása a pokhauszi kristályokóhoz igen hasonló. L. Tscberm. Min. Mitth. Neue Folge, 7, 1885, p. 93. *** L. a málnási Hypevsthen-t, 1. c.