Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

2-3. szám

CARDIUM (ADACNA) PSEUDO-SÜESSI, EGY ÚJ ALAK A 1)ÉLM AGY AEORSZÁGI PONTUSI BETEGEKBŐL. HALAVÁTS GYULÁ-tól Budapesten. (VI. tábla és c^y rajz a nyomtatta küzött.) Évek óta nyaranként a nagy magyar neogén medenczének a krassószörénymegyei hegységtől nyugatra levő részének részletes földtani átvizsgálásával foglalkozván, már eddig több ponton fedeztem föl kövületeket szolgáltató helyiségeket, melyek közül most csak a pontusi korú szervesmaradványokat szolgáltatott langenfeldit es nikolinczit említem fel mint olyat, a honnét az alább leírandó új Cardium alak került elő. A szóban forgó neogén medencze-rész* egykori martját a krassó-szörenymegyei hegység kristályospalái alkotják. Magában a medenczében képződött üledékben a neogén korszaknak mind a három emeletét — a mediterrán, szármát és pontusi emeletet — sikerűit kövületek segélyével konstatálni. Bájuk a diluvium képződményei települtek. A pontusi kor üledéke e vidéken két, petrograüailag különböző szintájra oszlik. A mélyebb szintáj agyagból, agyagmárgából, a magasabb homokból áll. A verseczi Sabran düllői fórt lyuk adatai szerint amaz 74 m.-nél vastagabb, míg a homokszíntáj 55*5 m. vastag. A pontusi rétegeknek az egykori mart mentét egyközesen követő kibúvásainál fölfedezett, már fentebb említett két helyiség közül a langenfeldi a mélyebb színtáj-, a nikolinczi pedig a magasabb színtájhoz tartozik. Langenfeld Fehértemplomtól délre, a Néra alluviumján túl, a Lókva hegység északi lejtője aljában fekszik. A felszínen e tájon, főleg mélyebb részeiben kavics közfekveteket tartalmazó lösz van, mely alól, közvetlenül a helység keleti széle mentében lévő vízmosásban, nem nagy területen, kékes agyag bukkan ki s ebben találhatók nagy számmal a kitűnően megtartott szerves maradványok. Itt az ismertetendő új alak Cardium Böekhi, HAL., C. Hofmanni, HAL., C. secans, FUCHS., C. triangulato-costatum, HAL., * A földtani viszonyukat részletesebben tárgyaltam a «Fehértemplom-Kubin vidéke»-ben. (Magyarázatok a magyar korona országainak részletes földtani térképéhez, K. 15. jelű lap.) Termexzet rajzi Fiizetrk. X. köt. '•'