Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

2-3. szám

Í17 hámsejtek leghosszabbak a középbélben, valamint rövidebbek a vastagbélben s a végbélben; a hol folyton alacsonyodva, majdnem köbalakú sejtekben végződnek. A következő táblázat szolgáljon a tápláló cső különböző helyein lévő hámsejtek nagyságának és változatosságának megértésére. A táplálócső rész A sejt hosszátmérője A sejt keresztátmérője A sejtmag nagy átmérője Oesophagus 10—1á

;J

. 6—8(i. 4—5a. Közép-bél harmad 14—20a. fi—8a. 5—fja. Közép-bél középső harmad 20—24a. fi—8a. 5—6a. Közép-bél utolsó harmad 24—20a. 6—8a. • 4—6a. Utó-bél Vastag bél 20—18a. fi— 8a. 4—5a. Utó-bél Végbél első felében 18—15tt. Ii—

8a. i—5a. Utó-bél Végbél utolsó felében 15—10(1. 6—7 a. _ 4—5a. A hámsejtek plasmája mindenütt szemcsés, melyek alakja, de különösennagysága igen különböző. Legtöbb esetben olyan kicsinyek, hogy 000-szoros nagyításnál csak finom pontonként látszanak. Elhelyezésükben, egymáshoz való viszonyukban valami rendszert semmiféle kezelés mellett sem voltam képes látni. A hámsejtek legjobban tanulmányozható része a mag, mely hiematoxylennel megfestve, mindig élesen s világosan látható. Alakja nem sok módosulattal bír, gömbtől egészen a kerülékig változhatik, azonban orsó-alaku sohasem lesz. Az egész tápláló csőben (V. tábla, 12. és 13. ábra) feltűnően túlképződtek, minél fogva a szomszédos sejtek magjaihoz oly közel állanak, hogy az átmetszett beleső falában magfűzérnek látszanak. Nagyságuk és alakjuk azonban nem módosul a tápláló cső különböző részeiben a sejtnagyság arányában. Legnagyobb átmérőjük 4—6 u. közt váltakozik. Rendesen a sejt hossztengelyének közepén foglalnak helyet, de azért nem ritkán a sejt külső vagy belső végéhez közelednek, vagy a hossztengelyen kívül esve az oldalfalhoz szorulnak. A sejtmagban találunk rendesen egy, középen álló —• vagy két — akkor a kerülékes mag két pólusához közel fekvő, gömbölyded, igen fénylő és