Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 9/1-4. (Budapest, 1885)

1. szám

ix. KÖTET, 1885, TERMÉSZETRAJZI FÜZETEK. 1. FÜZET, JAN.-MÁRCZ. ARAD VÁROS ÉS MEGYÉJE FLÓRÁJÁNAK FŐBB VONÁSAI. Dr. SIMKOVICS LAJOS-tól Aradon. Az Erdély keletén fakadó Maros, a mint hegymellékeit végkép elhagyja s völgyével a Nagy-Magyar-Ali old keleti síkjába beleolvad, csakhamar egy nagyobb ívben könyökformán kanyarodik. E kanyarulatánál fekszik a világosi síkság és Arad városa. E vidék, mely míg egyrészt a Maros mellékein terűi el, másrészt az Alföld keleti szélén van és a híres aradi-Hegyaljának lábainál nyúlik el, egyike a legszegényebb fiórájú területeknek. Arad határának flórája anynyira szegény, hogy abból a hazánk más vidékein közönséges növények egyrésze is hiányzik. Változatosabb és eredetibb a flóra Aradmegye hegyvidékein, így különösen az aradi-Hegyalján Paulis szőlőhegyeitől a Mokra hegyig ; egészben véve azonban a Hegyalja sem tartozik a fajokkal gazdag flórák közé, sőt a Drócsa-Hegyes és Moma-Kodru hegységek többi részei sem kiválóbbak a flóra tekintetében. Lehet, hogy ezen egyhangúság okozta, hogy Arad városa és megyéje eddig csekély vonzóerőt gyakorolt a kutató fűrészekre, úgy hogy Arad és megyéje a legkevésbbé ösmert fiórájú megyéknek egyike. Az ide vonatkozó irodalmi adat kevés és az is el van szórva. Az első három aradmegyei adatot REICHENBACH «Flora Germania? exeursoria»-jában leljük fel. Eme mû I-ső kötetének 14-0, 15. lapján a Fritillaria tenella MB. a Mokra hegyről (1830-ban) és 206-ik lapján (:1831-ben) SADLER nyomán a Grucianella mollugirmtdes M. B. van Ménesről közölve ; III-ik kötetének 833-ik lapján pedig (183i-ben) a L/inum nervosum W. A., a Mohra hegyről, HEUFFEL idézésével, van megemlítve. En a két utóbbi növény egyiket sem találtam meg a nevezett helyeken, pedig a Grucianella molluginoidest, melyet KITAIBEL idézésével HEUFFEL is megemlít Ménes szőlőhegyeiről a «Verhandlungen der zoologisch-botanischen Gesellschaft» VIII. (1858) 123-ik lapján, - — ismételten kerestem. Természetrajzi Füzetek. IX. kötet. 1