Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 9/1-4. (Budapest, 1885)

1. szám

KiTAiBEL Pál hagyatékának közléseiben is akadunk néhány aradmegyei adatra. így a « Reliquiae Kitaibelianœ (1863) 92-ik lapján az Elatine Hydropiper L. a Fehér-Körös ártereiről ßm'os-Jeno és Gyula-Varsánd mellől van felsorolva; ugyancsak KITAIBEL nyomán a Linnaea XXXII. (1863) 552. lapján Boros-Jenő mellől nemcsak az Elatine Hydropiper L., hanem az Elatine triandrü Schhuhr is föl van véve. Közölve van továbbá KITAIBEL nyomán Világos sziklás várhegyéről az Anthemis saxatilis Kitaibel (Linnaea XXXII. 378), a Genista elliptica Kit. (Linnaea XXXII. 606) es a Scleranthus peremi is L. (1. e. 507), — az utolsó egyszersmind Paulis hegyeiről is. JANKA VICTOR, ki maga is járt Világos várhegyén a KITAIBEL Genista elliptica-jái felkeresendő, e növényt az «Ost. bot. Zeit.» XVI. 245. és XXII. 156.lapjainGytisus myrtifalius Presl-xe igazítá ki; a közlöttScleranlhus pcrennis-t pedig Scleran

thus dichotonius Schtir-rn kell kijavítanunk. HEUFFEL János a «Verh. zool. bot. Ges.» VIII (1858) 44. lapján a Ranunculus cassubicus-t közli a Mokra hegy csúcsáról; az e név alatt értett növényt azonban később ő maga is (Lásd : Heuffel ap. Kanitz bot. Zeit. 1803. p. 1-5) Ranunculus auricomus var. pinguis Reichb.-nak tartotta. HEUFFEL eme Ranunculus cassubicusa a HAYNALD érsek gyűjteményében levő eredeti példány ! alapján, valamint saját észleleteim szerint is valóban nem egyéb mint a Ranunculus auricomus L. egyik alakja, a var.j pinguis Reichb. Ranunculus pseudobulbosus Schur (= R. mediterraneus Grisb.) közölve van Aradról a Schur Phytogr. Mittheil. 53-ik lapján ; egy pár aradmegyei adatot még BORBÁS VINCZÉ-ÍŐI az «Ost. bot. Zeit.» XXXIV. Correspondenz közléseiben is találunk. A Magy. Tud. Akadémia által kiadott «Mathem. és természett. Közlemények » X. (1873) 12—29. lapjain több növényzeti adatra bukkanunk Aradról, Kladova völgyéből, Lippáról, Radnáról és Soborsinról. A legtöbb adatot Aradrnegye flórájáról (nevezetesen a megye éjszak keleti részéből) KÉRY IMRE és Dr. KERNER ANTAL közleményeiben találjuk. KÉRY, a megye egykori fizikusa és Boros-Sebesnek napjainkban is egyik átalánosan becsült agg orvosa, a «Magyar akadémiai értesítő 1859-iki évfolyamában » közölt egy növénylajstromot Aradmegye keleti részének növényeiről, — de pontosabb termőhelyek nélkül ; KERNER, az Öst. bot. Zeit. 1867—1879-iki évfolyamaiban «Vegetationsverhältnisse des mittleren und östlichen Ungarns und angrenzenden Siebenbürgens» czhn alatt írta le szorgos kutatásainak eredményeit. KERNER a Eiharhavasokat és MomaKodrut 1858—1859-ben átkutató tudományos expediczió egyik tagja volt és az ő pontos és részletes közlései a Moma-Kodru s részben a DrócsaHegyes hegység flórájáról is, az Aradmegyére vonatkozó floristikai közlések főrészét s egyszersmind legbecsesebb]ót is alkotják. Egy pár apróságon kívül mindössze ennyi az, a mivel az irodalom