Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)

pedig enyészetes, szétszórt pontocskákkal. Alul a lábakkal együtt sötét-kék, fényes ; hátsó melle durván, hasa kissé gyöngébben, de redősen, a lábak pedig finomul és szétszórtan pontozottak. — Hossza 7 Va—9

Va Çhrysomeîa liungarica, caerulea és globipcnnis-sel rokon; melyektől azonban, különösen torjának alakja és rö^yüinek vésményei által nagyon különbözik. A magyarországi s erdélyi délkeleti hegységekben találtatott és WEISE (TYöLÁ-nak, a Chrysomelidák családja nagyon érdemes mívelőjének, tiszteletére neveztem el. 9. Chrysomela enrina. Obovalis, alata, fusco-aurichalcea, subnitida. Capite disperse punctato, leviter canaliculate et ante canaliculam angulatim transverse impresso. Antennis dimidio corpore parum brevioribus, nigris, articulis basalibus du obus totis, vel tantum subtus rufis, nonnunquam etiam tertio et quarto apice rufescentibus. Pronoto transverso, antrorsum versus mediocriter angustato, marginibus fere recti's, vel antice parum rotundatis, angulis anticis prominulis ; supra antrorsum versus modice declivi, sublaxe et sat subtiliter, vel subdense et rudius subrugose punctato ; callis lateralibus basi impressione profunda, medio et antice leviori, sed rude punctata, sejunctis, punctis medio ad callos extendentibus. Scutello laevi. Elytris basi pronoto paulo latioribus, infra medium versus sensim ampliatis et apice obtuse rotundatis, supra retrorsum versus sensim convexioribus et postice valde declivibus, sat dense punctatis, hinc inde, prascipue vero postice rugosiusculis, punctis tria paria serierum irregularium formantibus, inter has lineis lœvibus, nonnunquam modice elevatis, medio vel infra medium desinentibus et subtiliter sparsim punctatis. Subtus nigro-olivacea vel fere nigra, subtiliter, subdisperse, saepe rugosiuscule punctata : maris segmento ultimo foveola transversa notato. — Long. 5Va

—7"%. Quoad corporis formám Chrijsom. asclepiadi et aurichalceae utcunque similis; ab utraque tarnen colore sculpturaque discrepans. In montibus comitatus Bihariensis et ad balneas Herculis Mehadienses inventa. Visszárul tojásdad, szárnyas, sötét-sárgaréz-színű, középszerűen fényes. Feje szétszórtan pontozott, sekély hosszcsatornácskával s ez előtt haránt szögletes benyomással. Csápjai féltestnél kissé rövidebbek, feketék, a két fövi ízülék vagy egészen, vagy csak alul rőtszínű, néha a harmadik és negyedik hegye is vöröses. Torja haránt előre középszerűen keskenyedett, oldalai majdnem egyenesek, vagy csak elül kissé kerekítettek, előszögletei kiállók ; felül előre kissé lejtős, ritkásan és meglehetős finomul, vagy kissé sűrűbben és erősebben, itt-ott redősen pontozott; duzzadt széleimellett, alapja előtt, mélyen benyomott, közepén és elül pedig sekélyebben, de itt Termé*zetnijzi füzetek. VII. köt. ±