Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)

A Bathijscia Freyeri es KltevenhïUlerivel egyenlő nagyságú ; de torja elől kevésbbé keskenyedett és jobban kerekített, valamint röptyüi is a bütü felé kevésbbé keskenyedettek. Ô. Ceuthorrhynchus Kúthyi. Breviter ovatus, obscure cœruleo-viridis, subnitidus. Capite nigroj dense punctato ; rostro capitis pronotique longitudine vel paulo longiore, parum curvato, punctato-striato, supra carinula lœvi instructo, apice lasvi ; antennarum funiculo septeni-arfciculato, articulo primo secundo crassiore et modice longiore, reliquis longitudine decrescentibus et sensim crassioribus, septimo globoso. Pronoto transverso, infra medium valde rotundato, hinc versus margin em anticum, parum elevatum et sat profunde constrictum, angustato, disco convexo, nigro, obscure metallescenti, antice versus latera depresso, dense punctato, punctis setam brevem ferentibus, basi medio foveola, ad latera vero tuberculo minuto, transverso instructo. Elytris pronoto latioribus et hoc adhuc semel longioribus, basi marginatis et modice transversim depressis, hum oris callosis, metallico-mieantibus, dorso valde convexis, sulcatis, sulcis basi profundioribns, rugis transversis, remote interrupts, squ ammulisque cams, angustis, instructs ; interstitiis, sulcis duplo latioribus, marginatis, fossulis parvis, leviter, impressis, seriatim vel hinc inde duplicatim insculptis et setulis minutis vestitis, ad apicem vero parum muricatis. Subtus cœruleo-virescens, dense et sat rude punctatus, punctis squammis albis tectis; pedibus nigris, albosetosis, femoribus dente parvo armatis. — Long. _.

1

/2

i

%

l

. A notis speciebus cœrulei viridique coloris forma pronoti, sculpturaque elytrorum valde differt. Ad Budajiestinum et circa pagum Péczel a Desiderio Kiitby, Coleopterorum collectore assiduo, detectus. Rövid tojásdad, homályosan kékes-zöld és kissé fényes. Eeje fekete, sür(ín pontozott; ormánya a fej és torj hosszaságú vagy valamivel hoszszabb, kevéssé görbült, pontozott rovátkú, felül sima ormóval és hegye szintén sima; csápjainak ostora 7 ízülékű, az első ízülék a másodiknál vastagabb és kissé hosszabb, a többi lassanként rövidebb és kevéssel vastagabb, a hetedik gömbös. Torja haránt, oldalai közepök mögött nagyon kerekítettek, innét a kevéssé felhajlott és meglehetősen összeszorult előszél felé keskenyedettek, korongja domborodott, fekete, homályos érczfénynyel, elül az oldalak felé benyomott, sűrűn pontozott, a pontok rövid szőrösekkel fölszereltek, alapjánál közepén gödörcse, oldalain pedig kis, haránt emelkedettség van. Köptyűi torjánál szélesebbek és még egyszer hosszabbak ; alapjuk vékonyan párkányolt s kissé harántan benyomott, vállszögleteinél fémes dudorral; felületök nagyon domborodott, barázdált, a barázdák elöl mélyebbek, haránt emelkedettségekkel hosszgödörcsékre szétvá-