Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)
1 í laszt\ák, melyekben fehérszürke hossz-pikkelyek vannak; a köztércsék a barázdáknál még egyszer szélesebbek, párkányoltak, kis, sekély benyomásokkal sorosan vagy itt-ott kettősen, és gyönge szőrösekkel ellátvák, végeik előtt pedig néhány dudorka van. Alul kékeszöld, sűrűn, meglehetős durván pontozott és fehéres pikkelyekkel borított ; lábai feketék, fehér szőrökkel, czombjaik kis foggal fegyverzetek. — Hossza SVa^. E nem kék vagy zöldszínű fajaitól : torjának idoma s röptyűinek vésményei által nagyon különbözik. Budapest környékén a Eákoson és Péczel vidékén KŰTHY DEZSŐ födöztefel; s e fajnak nevéről való elnevezés által a hazai rovartan terén szerzett érdemeit kívántam méltányolni. 6. Gynaudrophthalma transsylvaiiica. Breviter ovális, cœruleoviridis, vel viridi-eœrulea, subnitida. Capite metallico-viridi, fronte rugoso-punctata, inter oculos transversim impressa, oecipite convexo, sparsim subtiliterque punctato, post oculos strigoso, medio vero foveola notato ; ore, palpis antennisque nigris, horum articulis basalibus quatuor runs. Pronoto transverso, rufo, antice posticeque subtiliter sparsim punctato. Elytris cceruleo-viridibus vel viridi-cceruleis, subdense rudeque punctatis, punctis hincinde breviter seriatis, ad apicem laxioribus. Ventre dense transversim aciculato, cinereo pubescente ; maris segmento ultimo medio sublaevi. Pedibus rufis, femoribus secundi paris fere usque ad medium, posticis vero excepto apice nigro-virescentibus ; tibiis supra apicem plus-minusve infuscatis ; tarsis nigris. — Long. 4Va—ö 7 %.. A Gynand. salicina fronte fortius rugoseque, elytris paulo rudius et laxius punctatis ; femoribus ulterius nigro-virescentibus et tarsis nigris distincta. In Transsylvania inventa est. Rövid tojásdad, kékes-zöld vagy zöldes-kék, középszerű fénynyeí. Feje érczes-zöld, homloka hossz-redősen pontozott, a szemek közt harántan benyomott, fejtetője domborodott, finomul, szétszórtan pontozott, a szemek mögött karczos s közepe gödörcsével jelölt; szája, falámai és csapjai feketék, ez utolsók 4 tövi ízüléke barnás-vörös. Torja haránt, rőt-színű, elölhátul finom, szétszórt pontokkal. Böptyűi kékes-zöldek, vagy zöldes-kékek, meglehetős durva és sűrű, itt-ott rövid sorokat képző pontozattal, mely a bütü fölött ritkásabb. Hasa sűrűn, harántan karczos és szürke szőrösekkel borított; a hím utolsó has-szelvénye közepén majdnem sima. Lábai barnavörösek, a középsők czombjai körülbelől közepökig, a hátsóké, végeiket kivéve, sötét-zöldek ; a lábszárak hegyeik fölött többé-kevésbbé füstösek, a kocsák pedig egészen feketék. — Hossza ÍV2—5*%,. A Gynand. Sülicina-%ó\ mélyebben s redősen pontozott homloka, va-
