Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

53 A vizekben a Diplogaster, Monhystera es Dorylaimus nemekbe tartozó fajokkal. Kutatásaim nyomán bátran kimondhatom, hogy hazánk Anguillulida faunája igen nagy és hogy meg sok feldolgozni való anyagot rejt magában. Az eddig hazánkban észlelt fajok névjegyzéke a hövetkező: Gen. 1. 2. 3. 4. iJL. 7. 8. 9. Flection. Pl. longicaudatus Btsl. Pl. granulosus Bst. Pl. auriculatus Btsl. Pl. parietinus Bst. Pl. cirratus Bst. Pl. parvus Bst. Pl. velox Bst. Pl. de Mani n. sp. Pl. triplogaster n. sp. Gen. Cephalobus. 10. C. gracilis n. sp. 11. C. oxyuroides de Man. 12. C. oxyuris Btsl. Gen. Rhabditis. * 13. Rh. nigrovenosa Rud. 14. Rh. gracilicauda de Man. 15. Rh. heterurus n. sp. 16. Rh. Pellio Selm. 17. Rh. teres. Sehn. Gen. Anguillula. 18. A. oxophyla Ehrbg. Gen. Tylenchus. 19. T. tritici Roffr. 20. T. fungorum Btsl. Gen. Aphelenchus. 21. A. parietinus Bst. Gen. Diplogaster. jp. D. macrodon n. sp. 23. D. rivális Leyd. ^24. D. striatus Btsl. 25. D. albus Bst. Gen. Dorylaimus. 26. D. papillatus Bst. 27. D. stagnalis Bst. Gen. Trilobus. 28. Tr. gracilis Bst. Gen. Monhystera. 29. M. stagnalis Bst. 30. M. villosa Btsl. Gen. Mononchus. 31. M. truncatus. Bst. A rokonsági viszony. Nem ezélom e fejezetben a Nematodák rendjenek ős alakját, vagy ennek eredetét kimagyarázni, hanem törekvésem leend a jelenleg létező édesvízi és szárazföldi alakokat más már létezett fajokból leszármaztatni. Ennek egészen correct megfelelni azonban csakis akkor lehet, ha a boncztani adatokon kíviil az egyes fajok fejlődési viszonyainak is birtokában vagyunk. Őszinteséggel kell tehát bevallanom, hogy eredményeim hypotheticus természetűek ugyan, de jelenlegi ismereteinknek lehetőleg megfelelők.