Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
1-2. szám
o2 vizsgáló figyelmét utalni, melyben az eddig ismert növényi parasitákat tárgyalja. ' . A fajok leihelye és elterjedése. A szabadon élő fonálférgek, a szárazföldön, az édes vizekben és a tengerben lelhetők fel. A szárazföldi fajoknak legnagyobb részét mohok és gombák között, különösen pedig azok gyökerein találhatjuk. Ritkábban a virágos növények gyökerein s csak egyes esetekben a fűnemű növények leveleinek hónaljában. A leveleken levő gubacsszerű kinövéseket, vagy bármely más beteges képletet vágjuk fel s annak tartalmát vizsgáljuk meg a górcsővel. Egyes fajokat a földben is fel fogunk találni, különösen oly helyeken, hol szerves anyagok rothadásnak indultak. Ugv látszik, hogy a talaj minősége is befolyással bír előjövetélökre. Tisztán agyagos földben sokkal ritkábban találhatók, mint homokos vagy kevert talajban. Eczet, csiriz, rothadásnak indult gyümölcsnemek igen sok és szép tárgyat szolgáltatnak a vizsgálódásra. Az édesvízi fajokat, tiszta, rothadástól ment tavak, folyók és patakok vagy kisebb álló vizekben kell felkeresnünk. Büdös, rothadó anyagokkal telt vizekben nem lehet azokat feltalálni. A vizek homokos fenekét, az azokban lelhető szilárdabb tárgyak felületét, a benne található növények részeit, különösen pedig a moszatokat kell jól szemügyre vennünk. Az Anguillulidák az egész földön el vannak terjedve, a mi könnyen kimagyarázható kicsinységük, szívósságuk s életmódjuk által. A szelek uralma alatt állanak, melyek azokat a legtávolabb eső földrészekre is elviszik. CARTER kutatásai Indiában, LEYDY kutatásai Amerikában, csak azt mutatják, hogy ott részben európai, részben pedig ezekkel igen rokon fajok találhatók. Európának majdnem minden országában foglalkoztak már e csoport alakjainak ismertetésével és mindenütt azon eredményre jutottak, hogy az ismert fajok mindenütt előfordulnak, s hogy e csoport nemcsak számra, hanem elterjedésre nézve is sok más csoportot múl fölül. Egyes fajok cosmopoliták gyanánt tekinthetők. Ilyen az Anguillula oxophyla. A borból készített eczetben vagy enyvet tartalmazó csirizben rendesen előfordúl; hiányzik azonban a mesterségesen készített eczetben és a lisztcsirizben. A fővárosokban ezért ritkábban fordúlnak elő, mint másutt. BASTIAN művében eléggé panaszkodott e felett. En e csoportot fővárosunk körül, de az ország egyéb helyein is tanulmányoztam, és azon eredményre jutottam, hogy többnyire aPlectus, Ceplialobus és Rhabditis nembe tartozó fajokkal találkozunk a szárazföldön.