Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

50 E gubacsokat azután 1876-ban MARGÓ tanár úr rendelkezesemre bocsátá, melyekkela legkülömbözőbb kísérleteket vittem végbe, de már eredménytelenül. 1878-ban KLEIN GYULA műegyetemi tanár úr szívessége folytán München környékéről való kóros magok birtokába jutottam, a melyekből sikerült e férgeket felélesztenem és a fönt elősorolt feléledési tüneteket észlelnem. E férgek mozgása azonban igen rövid ideig tartott, miből a kóros magok régibb korára lehet következtetni. A mult évben, tehát 1879-ben, a felélesztés már nem sikerült. Az élettartam korára vonatkozó külömbözö nézetek okát, mint BASTIAN kísérleteiből kitűnt, a külömbözö conserválási módban kell keresnünk. Hányféleképen és mily külömbözö helyekre szoktuk e tárgyakat elhelyezni! Azonban az említett nemek többi fajai is nagy feléledési képességgel bírnak. BASTIAN egykor egy ház fedelén burjánzó mohok ós zuzmókat szedett össze, melyek a nap hevének hosszú ideig voltak kitéve; azokat vízbe tette, s néhány óra múlva már mozgó Anguillulidákat talált. Én is hoztam a Balaton mellett fekvő Vérkút nevű vastartalmú forrás körűi tenyésző mohokat, melyekből még mindig képes vagyok egyes Plectus fajokat feléleszteni. A többi nemek alakjainál e tünemény nem észlelhető. Leginkább képesek a végkiszáradásnak ellentállani a Diplogaster fajok, melyeket egy hét múlva még mindig életre tudtam hozni, ha az algákkal együtt szárítottam ki azokat. Az Anguillula acetit azonban csakis a kiszáradás után számított 24 órában lehet újólag életre hozni. A tengeri fajok BASTIAN szerint ily képességgel nem bírnak. O.FR. MÜLLER ,,Animalcula Infusoria" czímű jeles művében két tengeri fajnál feléledési képességet constatál. Megfigyelése valószínűleg téves, mert hisz maga sem említ mozgásról semmit, csak feléledésről; már pedig a kiszáradt test a víz felvétele által tesz ugyan egy-két contractiót, de ezen mozgás phisikai, nem pediglen élettani okok eredménye. BASTIAN a feléledési képességet a köztakaró szerkezetével akarja öszszefüggésbe hozni és ezt kísérletekkel bizonyítani. Szerinte az említett nemek köztakarója nem likacsos, s így a test nedvessége soká visszatartatik. Hány oly nemet ismerünk azonban, melyek köztakarója hasonszerkezetű, és melyek e képességgel nem bírnak ? Az, hogy a nagy életszívósságú fajok a legerősebb glycerinben 10—20 perczig képesek élni, csak azt bizonyítja, hogy nagy az életszívósságuk minden tekintetben, nem pedig azt, hogy az a köztakaró alkotától függ.