Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
1-2. szám
43 nagyon is activ szerepét, s ebből magyarázza ki az egész barázdálódási folyamatot. Egyes helyeken ő is elveszti hidegvérűségét s a magnak oly óriási activ szereplést tulajdonít, hogy lehetetlenség azt valakivel elhitetni. Nekem s másoknak is feltűnt volna ezen óriási activitás szemben a protoplasma passiv viselkedésével. Czélszerű lenne eldönteni, vájjon BRANDTvagy AuERRACH-nak adjunk-e igazat e tekintetben. En e fajnál igen sok nehézséggel küzdök meg ily finomabb vizsgálódások alkalmával s törekvésem nem egyszer hiusúl meg, azért czélszerűbbnek tartom más alkalmasabb tárgyat vizsgálván közölni nézeteimet. Vizsgálódásaim után Ítélve, — meglehet, hogy csalódtam — a magnak activ működése mellett, még némi passiv szerepet is tulajdonítok, de a protoplasmának contractioit az első barázdálódási golyó fellépte után, nem vala alkalmam többé észlelhetni. Én a magnak ezen stádiumig több passiv mint activ szerepet tulajdonítok, ezen stádiumon túl azonban csakis activitást. Feleljünk már most arra, hogy mi történik a keletkezett két barázdálódási golyóval ? Minden egyes barázdálódási golyó hasonló előzmények szerint képes 4—8 stb. részre oszlani. Először a pete mellső részén levő golyó oszlik két részre (IV. T. 18. h.) s csak azután az, mely a hátsó poluson fekszik. Nevezetes, hogy minél előbbre haladt a barázdálódás, aránylag annál nagyobbak a magvak, természetesen a protoplasma rovására. (II. T. 16.1. m.). A pete számtalan golyóra esik szét, melyek számát meghatározni nem igen lehet. Egyes elöbbrehala^t stadiumokat érzékítenek a IV. Táblán levő 18. i. és k. ábrák. A petének megbarázdálódott stádiumát «Morulá»-nak nevezhetjük. Ez kezdetben gömbölyded, később azonban egy sejtes lemezzé lapul le (IV. T. 18. ábra /.), a melyen a pete szétzúzása után két réteget lehet megkülömböztetnünk. Vájjon mikép keletkezett az entoblast, azt eldönteni képes nem vagyok, de valószínűleg delaminatió által, mert az invaginatió figyelmemet bizonyára ki nem kerülte volna. Idővel a lemez közepén egy világosabb csík jelenik meg, mely a testür első nyomának tekinthető. A lemez ezután begörbülni kezd és hosszirányban történő fejlődése után lassankint egy fonálidomú álcza keletkezik. A testalak képződése körül a nézetek igen külömbözők. Ujabban KADKEVITSCH, 1 NATANSON, 2 GANIN 3 es HALLEZ 4 foglalkoztak e téren, de nézeteik többé-kevésbé eltérők. Én az Anguillula aceti fajon tett vizsgálataim folytán közöltem nézeteimet. 1 Zur Entwickelungsgeschichte der Nematoden. — Arbeiten der Gesellschaft für Naturforscher bei der k. Universität zu Charkoff. Bd. III. 1871. s Zur Entwickelungsgeschichte der Nematoden. Warschau 1877. — Abdruck aus den Arbeiten der V. Vers. russ. Naturf. und Ärzte in Warschau 1870. 3 Uber die Entwickelung von Pelodera teres. Warschau 1876. — Ugyanazon évkönyvben mint előbbeni. * Sur le développement de 1'Anguillula aceti. Ehrburg. — Revue des Scieuc. Naturelles publiées sous la direction de E. PUBRUEIL. T. V. N° 4. 1877.
