Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
1-2. szám
31 Az ideggyűrű fekvését az oesophagus szerkezetéhői lehet meghatároznunk, mivel az töhhnyire annak befűződött részében szokott helyet foglalni. (II. T. 5. a. 7. a. III. T. 13. a. 14. a. ábra.). Vájjon az említett sejtes hüvely összefüggésben van-e az ideggyűrűvel vagy nem, azt sem állítani, sem pediglen tagadni nem merem, mivel a legnagyobb nagyítások sem engedték meg az összefüggést constatálnom. Egyes Rhabditis fajoknál BÜTSCHLI ugyan talált egyes orsóidomú, a dúczsejtekhez hasonló képleteket az oesophagus körül (III. T. 14. a.), de még mindig kérdéses vájjon idegsejtek-e ezek. Különben annyit mondhatok, hogy azok korántsem vehetők ki oly tisztán, a mint a rajz azt mutatja, sőt még sejt természetök is kérdéses dolog. Az oesophageal ideggyűrűből valószínűleg a test külömbözö részeihez hatolnak az idegrostok, de azoknak elágazása ez ideig még constatálva nincsen. Az idegrostoknak elhajlása ugyan egyes esetekben észlelhető, de rostok kifutása nem (II. T. 5. a.) Mindazonáltal BÜTSCHLI már észlelt egyes papillákhoz hatoló fonalakat, melyeket idegeknek tart. Én ily fonalakat sohasem észleltem. Az idegrendszer a nemek legnagyobb részénél feltalálható; állandóan hiányozni látszik a Monhystera, Tripyla, Aphelenchus és Anguillula nemeknél. F) Külérzéki szervek. A külérzéki szervek közöl ez ideig csupán a látásra szolgáló pigmentszemek s a tapintásra szolgáló papillák ismeretesek. Említettem már, hogy némely búvár az oldali köröket vagy helyesebben nyaki papillákat a hallási készüléknek tartotta. Ép ily joggal lehetne azokat szaglási gödröknek tartani, de miután azokban semmiféle idegvégkészülék nem ismeretes, czélszerübb már boncztani szerkezetüknél fogva is azokat papilláknak tar tanunk. A papillák nemeit es szerkezetét ismerjük már az előbbeniekből. Vájjon valamennyi érző papilla-e, az mindenesetre kérdéses, mivel, mint tudjuk, azokba idegeket hatolni nem igen látunk. A szemek a szárazföldi fajoknál hiányozni szoktak, es az édesvíziek közöl csupán a Monhystera genus két fajánál ismeretesek ez ideig; a tengeriek egy része szintén rendelkezik velők. A szemek jelenléte kiválólag a szabad életmódnak kifejezése, de N ORDMANN 1 egy Neuroptera álczában élősködő Phanoglenében is talált szemeket. En csupán a Monhystera stagnalis nevű fajon észleltem a szemeket. Ezek párosak, s a test háti oldalán az oesophagus mellső részében és oly közel feküsznek egymáshoz, hogy a búvárok nagy része azt egy szem gyanánt írta le. (VII. T. 30. ábra.) 1 WÜBZBRUGKR naturw. Zeitsclir. I. füzet I. pag. 10.
